07
Apr

A táltos-költő – Ady Endre


A kiválasztottság 4 ismérve

Ady több átlagostól eltérő testi adottsággal jött a világra, mindkét kezén hatujjúsággal. Azért nem látszik a fényképeken, mert tövüknél cérnahurokkal elkötve, elsorvasztva a bába tökéletesen eltávolította azokat. Sokujjúságát később a költő a kiválasztottság táltos-jeleként értelmezte és ez misztikumot rajzolt „fenség, észak-fok, titok, idegenség” jelensége köré.

Táltos-jelek

Költő-látnok-sámán elődje, Petőfi meg fogakkal, méghozzá duplával, úgy nevezett farkas-fogsorral született. Emellett Ady „mindkét oldalt lenőtt” füllel, és feltűnően nagy, rövidlátó szemmel látta meg a napvilágot. Felnőttként hiúságból nem hordott szemüveget, inkább egészen közelre hajolva olvasott.

 

Mit jelent az, hogy táltos? A táltos a magyar hitvilágban – más népeknél sámánnak hívják – az a kiválasztott személy, aki olykor bódító gőzök segítségével, szellemi utazásokat téve tudatja az emberekkel az égiek akaratátEnnek a választottságnak már a születéskor testi jelei vannak. Ady táltosságának 3 jele; a hatujjúság, a mindkét oldalt lenőtt fül és a feltűnően nagy, rövidlátó szemek, bizonyítéka pedig felülről ihletett versei, cikkei, ő maga írja, „hajtson a Szentlélek vagy a korcsma gőze”, közéleti költővé, mai szóval megmondó emberré, valóságos tematizáló hatalommá tették. Tudatos volt-e Adyban ez a táltosság egész élete során? Minden bizonnyal a születési rendellenességeit a kiválasztottság jelének tartotta, és ez nagyfokú zsenitudatában, küldetéstudatában is megnyilvánult.

Mikor a lelkem roskadozva vittem

Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt. Ehhez a városhoz kötődik az a végzetes szerelmi viszony is, amelynek következtében elkapta a szifiliszt. Kérdés, hogy ettől kezdve egész életében effektív beteg volt-e? Valószínűleg sokáig csak lappangott benne a kór, aztán újrafertőződhetett, míg élete végén a vérbaj harmadik stádiumába került. És hogy állt betegségéhez? Egy ilyenfajta betegség lehet a táltosság negyedik, titkos jele, egyfajta stigma.

Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten

Nagy igent mondott a nagyvilági életre, annak minden mulatós, dorbézolós, pajzán kitérőjére, minden buja zugára, sarokszögletére olyannyira, hogy a nagy író, Krúdy Gyula egy egész könyvet szentelhetett Ady Endre éjszakáinak. Ám ezek után a nem épp erkölcsös éjszakai kalandozások után mindig az Úrhoz menekült, tulajdonképpen az Úr kereste meg, ölelte át, amit Az Úr érkezése című versében is megörökített. Hedonista volt, sokat utazott. Párizsból tudósított, úgy ismerte a világvárost, mint a tenyerét, így komolyan írhatta, hogy Párizs az én Bakonyom. Létbátorsággal, sőt létmerészséggel bírt, nem otthon ült elismertsége babérjain, honoráriumait kuporgatva, nyárspolgári röghöz kötöttségben. Ráadásul volt természetfeletti bekötöttsége, mert Istenhez az úgymond rosszéletű nagy bűnösök állnak legközelebb, mert akinek többet bocsátottak meg, az jobban szeret.

És megvakultak Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt, Mindörökre látom

1918. novemberében a harmadlagos szifilisz jellemző szövődményeként kisebb szélütést kapott. Ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. Később megkapta a világon épp ekkor végigsöprő spanyolnáthát, az ebből kialakuló magas lázzal járó tüdőgyulladását, amivel a Liget Szanatóriumban kezelték. Két hetet ápolták, amikor egy reggel hirtelen meghalt. Halálát végül is Czeizel Endre adatai szerint, a kórboncolás alapján a főverőér megrepedése okozta, amelyet a harmadlagos vérbaj jellemző megnyilvánulása, az aorta idült gyulladása miatt kialakult főverőér-tágulat előzött meg.

Ady legendás életigenlése

A szó szoros értelmében igent mondott mindenre, ami életnek nevezhető. Egy szóval az élet teljességére. Igen az élet minden örömére. Igen a népére-nemzetére, hogy néptribünként kivonja írásműveivel a maradiság sarából. Igen a szerelemre és igen az időben is, térben is túli örök életre. 

Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az Isten-hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Az Úr érkezése

Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép, tüzes nappalon
De háborús éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.

Batári Gábor




A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 1093 Bp., Mátyás u. 18. Tel: 06-1/217-0404

Adószám: 19009557-2-43

Copyright © 2015. Minden Jog Fenntartva.

IMPRESSZUM

Created by maiskola.hu