07
Apr

A titok mögött – Szabó Magda

A titok mögött
– szabadság, minőség, tisztesség –

A tavaly volt száz éves Szabó Magda életigenlését Abigél című, világhírű regénye tükrében vesszük górcső alá. Az írónőt egész életében meghatározták azok az elvek, amelyek szellemében nevelték, aztán önmagát is nevelte. A lányregénynek induló, de történelmi, realista regénnyé formálódó írásműve, az Abigél kínálja fel magát leginkább arra, hogy bemutassuk Szabó Magda értékrendjét, életigenlését a ma emberének.

  Szigor vs. léhaság

Vessük össze a regénybeli, református leánynevelő intézet fölöslegesnek tűnő, de felnőttkorban nagyfokú emberi tartást biztosító puritán szigorát a manapság uralkodó mindent és azonnal, könnyen akaró, kapzsi-habzsoló, fogyasztói életérzéssel. Az intézmény külső szemlélő számára börtönszerű mivolta nem bezár, hanem oltalmaz a regény idején a háborútól, a mai olvasót pedig az önző, törtető, könyöklő, léha életviteltől. Ám meddig szorítható a gyeplő? A drákói szigor meddig vezet előre?

Mert az alapvető ösztönöknek, csak a gondolatának is, a teljes elfojtása visszaüthet, ebben is az aranyközépút lehet a gyógyír. Hasonlítsuk össze a mű alapján a leány-intézet összetartó közösségeit korunk internetes közösségi oldalaival! Mire jutunk? Arra, hogy ezek a világhálós oldalak az álságosság, lila köd és a hamis én-kép irányába visznek. Szabó Magda életigenlése meg abban koncentrálódik leginkább, amit Vitay tábornok szájába ad: olyan háborúból akarja az országot kiszabadítani, aminek nem lesznek hősi halottai, csak áldozatai.

A változás, ami életében bekövetkezett, annyi mindentől megfosztotta, mintha bomba pusztított volna az otthonában.

Nézzük hát az Abigélt. A leányregény története a II. világháború idején játszódik. Szabó Magda önéletrajzi elemei is felfedezhetőek a műben, ilyen a Matulában uralkodó szigor, hiszen az író maga is egy hasonló leánynevelő intézet tanulója volt. (debreceni Dóczi Intézet.) Mi több, tanított is egy református leánynevelőben, Kőnig alakját pedig saját franciatanára ihlette. Szabó Magda regényeire jellemzően egy sorsfordulattal indul az Abigél is: a kis Vitay lány élete fenekestül felfordul egy pillanat alatt.

Zömök, rideg, fehér. Pici ablakai vannak, vassal pántolt kapuja, az ablakain meg rács. ….nem is olyan, mint egy iskola. Máshoz hasonlít. Leginkább olyan, mint egy erőd.

S innen ebből az idillből, Budapestről egy csapásra Árkodon találja magát, egy szigorú, külső szemlélő számára börtönszerű internátusban. A Matula szabályai, mindent tiltanak, amitől egy ember egyéniség lehetne, így a személyes tárgyak bevitele sem engedélyezett. Társai kiközösítik, mert lobbanékony természete árulásra készteti, amit azonnal meg is bán, de hiába. Végtelenül magányos lesz, társai kiközösítik, szökni próbál.

Abigél segít. Ha valami irtózatos nagy baj van, segít. Mindig is segített.

Ekkor jelentkezik Abigél és felszólítja, béküljön ki társaival. Ez az ótestamentumi nőalakot ábrázoló szobor, „szép neoklasszikus alkotás a tizennyolcadik század végéről,” előre vivő babonásságot vált ki a lány-növendékekben. Előre vivő, mert Abigél mögött húsvér emberek állnak – Kőnig tanár úr és Horn Mici – egyúttal megkönnyítik a diáklányok életét, azzal, hogy apró-cseprő kívánságaikat teljesítik, védelmet nyújtanak, a végső konfliktusban nyíltan is. Mi a regény mai olvasói, mennyire szeretünk egy titok, egy ábránd számára megnyílni, – mint a leányok Abigél előtt – ahol, azt hallhatjuk, amit szeretnénk. A közösségi média is hamis megerősítéseket ad, olyan témákat, ismerősöket tár a szemünk elé, amivel, akivel tudja, hogy egyet értünk, tehát olyan jó, kerek, tökéletes körülöttünk a virtuális világ. Egy messziről jött idegennek soroljuk elő gondjainkat, jósnak, trénernek, mediátornak, nem annak az embernek, akire tartozik, végső soron Istennek, egy szóval nem őszinte a kommunikációnk,

…háború, aminek nem lesznek hősi halottai, csak áldozatai.

Mikor apja tudomást szerez a szökési kísérletről, úgy dönt, beavatja lányát a felnőttek dolgába, belátja, nem óvhatja örökké, eljött az ideje, hogy Gina felnőtté váljon. Elmondja neki, hogy az országot akarja kiszabadítani “egy olyan háborúból, aminek nem lesznek hősi halottai, csak áldozatai.”

… a rendszerváltás után sem kellett magyarázkodnia

Szabó Magda református nemesi családból származott, az úgynevezett lateiner középosztályból. Életében és írásaiban egyszerre őrizte és haladta meg ezt az értékrendet. Szabó Magda családja azonban nyitott gondolkodású, szabad szellemű volt. A református Debrecen nemcsak a „nyakasságot”, hanem Baltazár Dezső püspök liberalizmusát is jelentette a húszas-harmincas években. Szabó Magda mindvégig megőrizte ennek a Debrecennek a protestáns és patrióta szabadelvűségét. Sohasem politizált a szó pártos értelmében, de minden írásából kiérződött ez a biztos világnézeti háttér. Vannak rokonszenves kommunista hősei és ellenszenves konzervatív szereplői, miközben az olvasó mindvégig tudja, hogy az utóbbiak értékrendje közelebb áll az írónőhöz.

Szabó Magda az írásaiban és életében is mentes maradt minden előítélettől, miközben szigorú erkölcsi ítéleteket fogalmazott meg. Mindig az egyes ember konkrét tetteit ítélte meg, nem a származását vagy politikai hovatartozását. Egy ideális világban ez így lenne természetes. De igazi íróként azt is tudta, hogy a szeretet sokszor még az erkölcsi ítéletnél is erősebb.

Szabadság, minőség, tisztesség, ezek az erények fontosabbak voltak számára minden politikai programnál.

1945 után ő volt az első magyarországi magyar író, aki műveivel valódi és tartós sikert aratott Nyugat-Európában. A nemzetközi elismertség még inkább függetlenné tette, így alkothatta meg a családja, a protestáns Debrecen és egész nemzetünk történelmét felvillantó, mélyen patrióta szellemiségű műveit. 1985-ben – nőként elsőként – megválasztották a református egyház világi főgondnokának is, pedig szerette „szabálytalan keresztyénnek” vallani magát. Azok közé tartozott, akiknek a rendszerváltozás után sem kellett megváltozniuk, magyarázkodniuk, bármit is megtagadniuk a múltjukból. Megmaradt patrióta, keresztyén, szabadelvű írónak, olyannak, amilyen egész életében volt.

Batári Gábor

 




A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 1093 Bp., Mátyás u. 18. Tel: 06-1/217-0404

Adószám: 19009557-2-43

Copyright © 2015. Minden Jog Fenntartva.

IMPRESSZUM

Created by maiskola.hu