– Interjú a Semmelweis Egyetem Fogorvosi Karának orvosával –

A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány megkeresésére dr. Mensch Károly örömmel mondott igent az interjúra, mivel nagyon fontosnak tartja, hogy a szájüregi rák kialakulásáról, megelőzéséről minél több helyen eljusson információ a lakossághoz.

– Doktor úr, ahogy előzetesen elmondta már hallgató korában elhatározta, hogy a szájüregi daganat prevenciója, diagnosztikája szívügye lesz, magas szinten foglalkozzon vele. Azt hangsúlyozta legfontosabbnak tartja, hogy megismerjék az emberek, hogy egyáltalán létezik olyan, hogy szájüregi rák. Ezt nem tudják az emberek? Kinek lenne a feladata erről tájékoztatást adni? 

– Én köszönöm a lehetőséget, a megkeresést. Való igaz, hogy fogorvosként az ember sok jót tud tenni az embereknek, de ritkán adódik olyan eset, amikor életet mentünk meg (pl. súlyos gyulladásos esetek). Tudván, hogy a statisztikai adatok ilyen drámaiak a szájüregi daganatok vonatkozásában (Magyarország az új betegeket és a halálozási számot tekintve egyaránt Európában első helyen áll, illetve a világon a 3.) hallgatóként elhatároztam, hogy megpróbálok ez ellen tenni valamit, és ha a munkásságom eredményeként legalább egy ember elkerüli a szájüregi daganatot, vagy időben ellátásra kerül, és nem hal bele, akkor már volt értelme az életemnek. Sajnos a legnagyobb probléma, hogy még az egészségtudatos betegek sem tudnak erről a betegségről. A szájüregi daganatok kezdeti stádiumban jól kezelhetők, ehhez azonban az kell, hogy a betegek megjelenjenek fogorvosi vizsgálaton. Azt gondolom, elsősorban nekünk, fogorvosoknak a feladata erről tájékoztatni az embereket, de a szakma képviselői (asszisztensek, dentálhigiénikusok, fogorvostan hallgatók) egyaránt segíthetik ezt. Ezen felül természetesen különböző figyelemfelkeltő kampányok, megmozdulások segíthetik ezt a nemes célt.

– Mik a szájüregi rák megelőzésének módjai? 

– Ez egy többlépcsős rendszer. Alapvető az egészségtudatos életmód, a rizikótényezők elhagyása (elsősorban dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás, felelőtlen szexuális életmód – itt a HPV vírus fertőzés következtében kialakult szájüregi daganatokat kell említsem). A megfelelő szájhigiénia is nagyon fontos a megelőzés szempontjából, azonban véleményem szerint a rendszeres legalább évenkénti, de inkább féléves szűrővizsgálat a legfontosabb. Ez gyakorlatilag a fogorvosi székben elvégezhető, pár perces procedúra, ami teljesen fájdalommentes, és minden fogorvos ezt elvégzi új páciensek esetén, illetve 3-6-12 hónapos visszarendelések során. Az emelkedett rizikójú páciensek esetében (erős dohányos, korábban már volt daganatos, szájüregi daganatos betegsége, olyan páciensek, akiknek úgynevezett figyelemfelkeltő, rákmegelőző elváltozások, állapotok vannak a szájüregükben) gyakrabban szükséges. Nagyon fontos tudni, hogy a teljes fogatlanság esetén, protézissel vagy anélkül élő betegek esetében is legalább évente egyszer szükséges lenne a szájüregi rákszűrés! Tehát nem győzöm hangsúlyozni, a legegyszerűbb, és leghatásosabb megelőzés eszköze, hogy az emberek jelentkezzenek fogorvosnál, szájüregi rákszűrés céljából. Ezt a területileg illetékes fogorvosi praxisokban is elvégzik, nem kerül pénzbe!

– Mik a betegség felismerésének önvizsgálati módjai? 

– A pácienseknek elmagyarázzuk, mit is keresünk. Aszimmetrikus, színben, felszínben eltérő területeket, szövetszaporulatot vagy hiányt, fehér, vörös foltokat, melyek jellemzően 2 hétnél tovább jelen vannak a nyálkahártyán, és jellemzően fájdalmatlanok. A beteg például egy fürdőszobai tükör előtt normál fényviszonyok mellett át tudja tekinteni szisztematikusan a szájüregét, úgy hogy kifordítja az ajkait, elhúzza az orcát, kiölti a nyelvét, megtekinti annak hátát és oldalát, a szájfeneket úgy, hogy a szájpad hátsó részére helyezi a nyelvet és kinyitja a száját, a fogínyt (természetesen, ha kivehető fogpótlása van, azt ki kell venni), a fej kissé hátrabiccentésével látszik a szájpad, és nagyra nyitva Á-hangot mondva belátunk egészen a garatig. Ezt érdemes néhány havonta elvégezni, és gyanú esetén fogorvoshoz fordulni, de ez nem helyettesíti persze a rendszeres fogorvos által elvégzett vizsgálatot! Fontos azonban, hogy ne ijesszük meg a betegeket, nem szabad daganatfóbiát előidézni, megfelelően kell kommunikálni.

– A fogorvosi székben ez a betegség nem derül ki? Miért? 

– Ahogy azt előbb említettem, a legalapvetőbb, hogy fogorvos átnézze a szájüreget, tehát az esetek nagyon nagy részében szabad szemmel történő vizsgálat során, illetve a nyaki nyirokcsomók tapintásos vizsgálatával megbízhatóan diagnosztizálható ez a betegség, melyet nyugodtan nevezhetünk „csendes gyilkosnak” a természetéből adódóan. Nevezetesen sokáig nem okoz panaszt, kezdeti stádiumban nagy eséllyel gyógyítható, viszont előrehaladott állapotban már nagyon alacsony a sikerarány. A baj az, hogy a lakosság nagyon nagy százaléka csak nagy fájdalmak, duzzanatok esetén, kampányszerű fogpótlás céljából (pl. új munkahely, párkapcsolat, esküvő…) jön el rendelésekre.

– Kiket érint ez a betegség, lehet-e célirányosan behatárolni populációk, korosztályok, nemek tekintetében? 

– Régebben azt mondtuk, hogy a klasszikus rizikócsoport az erős dohányos, alkoholt mértéktelenül fogyasztó, rossz szájhigiéniájú, 60 év feletti férfi (férfi női arány 2:1). Azonban egyre több fiatalabb, jó szájhigiéniájú nem dohányzó, nem alkoholizáló páciensnél alakul ki szájüregi daganat, ezeknél az eseteknél a férfi női arány közel azonos. Ezen daganatok a humán papillomavírussal hozhatók összefüggésbe, mely az orális közösülés útján kerül a szájüregbe. Itt rizikó a felelőtlen szexuális magatartás (elsősorban a partnerek magas száma). A HPV szájüregi szűrésére is van mód, bár ezt sajnos a TB nem támogatja. Ez is fájdalmatlan, néhány perces procedúra, egyetemünk Orális Diagnosztika tanszékén is végezzük. Fontosnak tartom még a fiúk HPV oltását is, mivel náluk is kialakulhat szájüregi, vagy nemiszervi daganat, jóllehet ez ritkább, mint a nők esetében a méhnyakrák, de a férfiak évekig hordozhatják tünet és panaszmentesen a HPV-t. Tehát azt kell mondjam, már fiatal korban szükséges a szűrővizsgálatokon részt venni, már gyermekkorban szoktassuk hozzá a kis pácienseket a fogorvosi vizsgálathoz.

– A szájüregi rák mely orvosi vizsgálatoknál derülhet ki főként? 

– Alapvetően fogorvosi, szájsebészeti és fül-orr-gégészeti vizsgálatok kapcsán. Azt szoktuk mondani, hogy a nyelvgyök a határ.

– Gyógyítható a betegség? Mik a hagyományos orvoslás kezelései és mik a komplementer gyógymódok? 

– Korai stádiumban nagyjából 80%-os az 5 éves túlélés, ami azt gondolom, jó aránynak számít. Előrehaladott állapotban, ha az elváltozás 2 oldali kiterjedést elér, helyi vagy távolabbi nyirokcsomó áttétek alakulnak ki, akkor viszont az ötéves túlélés 20% körüli. Alapvetően törekszünk a daganatot teljes mértékben eltávolítani, ez műtéti úton történik, esetenként kemo- vagy sugárterápiával kiegészítve. Protokoll szerint rosszindulatú daganat gyanú esetén fekvőosztályos szájsebészeti rendelésre kell utalni a pácienst, ahol egy oncoteam rakja össze a kezelési tervet. Ezt a protokollt kell követni, tudományosan alátámasztott komplementer gyógymódokról én nem hallottam, sokszor szükséges a betegek általános állapotát javítani, fizikailag és pszichésen is.

– Manapság egyre divatosabb a dentálhigiénia, úgy tudom, külföldön addig egy fogorvos nem is kezdi el a páciens fogainak kezelését, amíg nem járt dentálhigiénikus szakembernél. Jómagam több éve szinte csak ezt a szolgáltatást veszem igénybe, mivel teljesen karban tartja a fogakat, fogbetegség megelőzésre kiváló a kezelés. Miért csak az igényesebbek élnek ezzel a szolgáltatással? 

– A dentálhigiénikus képzés ma már Magyarországon is több helyen elérhető, fogászati asszisztensek tudják megszerezni. Egyre több magánrendelőben érhető el a szolgáltatás, államilag finanszírozott ellátásban ritka. Ennek az az oka, hogy egy alapos dentálhigiéniai kezelés 1-2 órát is igénybe vehet, ezalatt egy területileg illetékes fogászati praxisban nem ritka, hogy 5-10 beteget is el kell látni. A legtöbb páciens ugyanakkor nem tudja, hogy van ilyen szolgáltatás. Nem mondanám, hogy igényesebbek azok a páciensek, akik ezt a kezelést választják, csak az anyagi helyzetük megengedi, hogy ezért a kezelésért pénzt adjanak ki.

– Tudvalévő, hogy az időben felismert daganatok nagy százaléka jó eséllyel gyógyítható. Hogyan lehetne az emberekben tudatosítani a szűrések fontosságát? Miért van még mindig struccpolitika, ha a daganatos betegségek esetleges diagnosztizálásáról esik szó? 

– Sajnos igen, így van. Azt gondolom, ha az ember beszél a daganatos betegségekről, az segít, hogy eljusson az emberekhez, hogy mit is jelent akár páciensnek, akár hozzátartozónak. Sajnos szembe kell tudni vele nézni, és tudatosítani azt a mottót, amit szintén orvos (szülész-nőgyógyász) édesapámtól tanultam, és meghatározza az életem: „Veszíteni szabad, de feladni sosem”.

– Örömmel vettük, hogy Ön szívesen vesz részt szájüregi rák ellenes megmozdulásokon, a szűrőkamionos tavaszi programjainkban és ezt az interjút is azért adja. Milyen hathatós formáját javasolja a megelőzés népszerűsítésének? 

– Azt gondolom, ez a beszélgetés is nagyon hasznos volt, a kiadványuk remélhetőleg sok emberhez fog eljutni. Azon kívül minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy szétszóródjon az információ. Beszélni kell róla. Ha egy betegnek beszélek a szájüregi rákról, vagy akár barátoknak, vagy akár például taxisofőrnek, órásmesternek is, azt látom, hogy elindul bennük valamiféle tudatosság, megérinti őket a szűrések fontosságának a szele. Azt szoktam kérni, hogy legalább egy embernek adják tovább azt a pár információt, amit hallottak. Ezen kívül a médiának is nagy ereje van, közismert személyek, rendezvények, szűrőprogramok lehetnek hatásos „eszközei” a megelőzésnek.

– A Semmelweis Egyetemen kidolgoztak, alkalmaznak egy speciális „kékfény” diagnosztikai eljárást. Kérem, mondjon bővebbet a lámpáról, kik használják és milyen eredményekkel? 

– Nem mi fejlesztettük, nálunk megtalálható ez a VELscope nevű készülék, mely rendeltetés szerint a szabad szemmel nem látható nagyon korai elváltozások kimutatását szolgálja. Ahogy azt többször elmondtam, a szabad szemmel történő fogorvosi vizsgálat azonban kellően megbízható, a lámpa ezt csak kiegészíti. A tapasztalat az, hogy amikor megjelent például televíziós vagy rádióműsorban, hogy van egy ilyen „csodalámpa” az egyetemen, az rengeteg pácienst vonzott, a tapasztalat az volt, hogy az egészségtudatos emberek jöttek el főleg, akik különben is járnak szűrésre. Volt olyan nap, hogy 100 ember jött el, és egy esetben találtunk elváltozást, ami rákmegelőző elváltozás volt. Ez azonban látszott szabad szemmel is, de a lámpa iránti kíváncsiság miatt mégis a páciens eljött, ellátása megtörtént, és nem alakult ki rák. Tehát ez alapján azt mondom, hogy hasznos. A legnehezebb, amire még magam sem tudom a megoldást, azon embereket eljuttatni szűrésre, akik kevésbé egészségtudatosak, de ez az egyik feladatom, feladatunk, ami a céljaim közt szerepel.

– Mi az Ön életigenlése? 

– Veszíteni szabad, feladni sosem. A legnagyobb kincs az egészségünk, mert abból csak egy van.

Vajda Márta