02
Jun

A prevenció a legfontosabb

Interjú Dr. Kiss Istvánnal, az alapítvány új kuratóriumának elnökével

„A rák korunk egyik legfontosabb népbetegsége, számos országban vezeti a halálozási ranglistát. Bár a daganatterápia rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban, még ma is több daganat túlélése meglehetősen alacsony, sok beteget elveszítünk. . Ha emellett azt is figyelembe vesszük, hogy a modern daganatterápia meglehetősen drága, akkor egyértelmű, hogy a megoldást a hatékony daganatmegelőzés jelenti.”

 

Személyes és/vagy szakmai motiváltságot éreztél, amikor a 32 éves rákellenes alapítvány új vezető testületében elvállaltad, hogy kuratóriumi elnökként részt veszel a 21. századi rák-kérdésben felvetődő társadalmi tájékoztatásban és tudatformálásban?

 

Mindkettőt. A személyes motiváció még az alapítvány létrejötte körüli időkre vezethető vissza, amikor nagy tisztelettel figyeltem létrejöttét, tevékenységét. Számomra – akkor még mindenfajta személyes ismeretség és kapcsolat nélkül – ez az alapítvány testesítette meg mindazt, amit a szó legjobb értelmében vett civil/karitatív szervezet jelent. Valahol ez a rendszerváltás környéki idők jelképe is volt: a civil társadalom megjelenése, egy önszerveződő csapat, jó ügy érdekében. Ráadásul a tévé képernyőjén nekem Vitray Tamás volt az „Isten”, és kuratóriumi elnökként az alapítvány szimbóluma. Az alapítvány szakmai vezetője, Eckhardt Professzor úr pedig az onkológia kiemelkedő hazai személyisége volt, rá, mint a PhD disszertációm opponensére is hálával és tisztelettel gondolok. A szép emlékek és személyes kötődésem miatt sajnálattal vettem tudomásul, hogy az alapítvány mára ismertségét és anyagi helyzetét tekintve is rosszabb helyzetbe került, számos nehézséggel kellett szembe néznie. Természetes volt, hogy elfogadtam a felkérést a kuratóriumi tagságot illetően, ami végül számomra is váratlanul oda vezetett, hogy a kuratórium elnöke lettem. Persze nem vállaltam volna, ha nem ismertem volna meg azokat az alapítványban vagy az alapítványért dolgozó munkatársakat, közreműködőket, akik hihetetlen lelkesedéssel és elszántsággal dolgoznak a közös cél érdekében. Az alapítvány szellemiségében ki kell emelnem a holisztikus szemléletet, a test, a lélek, a környezet, a munka, a társadalom, az életmód egységes keretbe foglalását.

 

A szakmai motiváció pedig nem más, mint a daganat-megelőzés. Mindig is daganatkutatással, daganat-megelőzéssel foglalkoztam, de ez sokáig elsősorban laboratóriumi, molekuláris biológiai vizsgálatokat jelentett. Kutatóintézetben dolgozó orvosként viszont sokszor felmerült bennem a gondolat, hogy mi is a kézzelfogható eredménye annak a tevékenységnek, amit itt végzek. Mi jut el ebből az emberekhez, mit tehetek én, hogy minél többen és minél többet profitáljanak a tudomány legfrissebb eredményeiből? Éppen ezért igyekeztem egyre többet foglalkozni daganatepidmiológiával, illetve a daganatok kockázati tényezőire, megelőzésére vonatkozó ismeretterjesztéssel. A társadalmi szintű ismeretterjesztésben, szemléletformálásban viszont egy civil szervezet rugalmasabban, hatékonyabban működhet egy egyetemi kutatóintézetnél. Vagy inkább azt mondhatnám, hogy a kettő egymást nagyon jól kiegészíti. Ez új lehetőségeket nyit meg számomra, olyan programok kidolgozásában, szervezésében vehetek részt, amik reményeim szerint sok emberhez eljutnak majd, közvetlen, érzékelhető, kézzelfogható hasznuk lehet. A kiemelkedően magas hazai daganatos halálozás is azt mutatja, hogy komoly feladataink vannak e téren. Természetesen az én saját szakmai prioritásom – azaz a prevenció – mellett rettentően fontosnak tartom, hogy az Alapítvány segíthet a daganatos betegek életminőségének javításában, hozzájárulhat gyógyulásukhoz, rehabilitációjukhoz.

 

Egyetemi kutató orvosként, az egészségügyben jártas emberként hogyan fogalmaznád meg a 21. századi rák-kérdést?

 

A rák korunk egyik legfontosabb népbetegsége, számos országban vezeti a halálozási ranglistát (abszolút halálozásban vagy az elvesztett életévek tekintetében). Bár a daganatterápia rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban, még ma is több daganat (pl. tüdőrák, hasnyálmirigy-daganatok) túlélése meglehetősen alacsony, sok beteget elveszítünk. Ha emellett azt is figyelembe vesszük, hogy a modern daganatterápia meglehetősen drága, akkor egyértelmű, hogy a megoldást a hatékony daganat-megelőzés jelenti. E téren viszont rettentő elmaradásban vagyunk. Közhely, de sajnos teljesen igaz, hogy nem törődünk eleget egészségünkkel. Nem alakult ki az a szemlélet, hogy az egészség érték, sőt valójában a legfontosabb kincsünk. Nem tudatosodott bennünk, hogy elsősorban mi magunk vagyunk felelősek saját egészségünkért, folyamatosan és aktívan munkálkodnunk kell érte. Ez különösen igaz a rosszindulatú daganatok terén, ahol számos lehetőség nyílik kockázatunk csökkentésére, prevencióra. Ehhez persze megfelelő szintű információ szükséges, de gyakori, hogy a szükséges tudás birtokában levők sem alkalmazzák azt, egészségmagatartásuk, attitűdjeik nem tükrözik ismereteiket.

 

Tehet-e és ha igen, mit tehet az alapítvány a még mindig elég nagyszámú megbetegedési és halálozási statisztikák megváltoztatásában?

 

Tapasztalataim szerint egyébként az emberek többé-kevésbé ismerik például a szív- és érrendszeri betegségek legfőbb kockázati tényezőit, de tudásuk jóval szegényesebbek a daganatok rizikófaktoraira vonatkozóan. Meggyőződésem, hogy hosszú távú és tartós sikereket csak a prevenció hozhat. Az egészségügyi ellátó rendszer a jelenlegi helyzetben elsősorban a terápiára kénytelen koncentrálni, a prevenció terén így fennálló űr betöltésére pedig alkalmasnak tartom a megfelelő szakmaisággal működő civil szervezeteket. Összességében véve a jelenlegi egészségkultúra szintjét kellene megváltoztatni a magyar népességben. Ehhez pedig el kell jutni az emberekhez, üzenetet kell vinni, segítséget kell adni, a reményt és hitet kell megerősíteni. Egy alapítvány erre ideális forma: ha kell, jógafoglalkozást, stresszkezelő tanfolyamot vagy táplálkozási tanácsadást szervez, ha kell, szűrőbuszos kampányt indít vagy akár daganatos betegek számára nyújt lehetőséget életminőségük javításához, esetleg komplex rehabilitációjukban működik közre. Fontosnak tartom, hogy az Alapítvány a bizonyítékokon alapuló orvoslás/megelőzés elveit szem előtt tartva olyan módszereket alkalmazzon, amelyek bizonyítottan hatékonyak a daganatok megelőzése terén vagy azok kiegészítő terápiájában. Ezt csak a megelőzésben/terápiában/rehabilitációban érintett szakemberekkel (többek között onkológus, dietetikus, pszichológus) és intézményekkel történő szoros együttműködéssel, szakmai segítségükkel, támogatásukkal valósíthatjuk meg.

Ma már a szűréseket szinte az emberek otthonáig elviszik egy-egy jól felszerelt szűrőkamionnal. Ezek nagy részben térítésmentesek, és időben is igazodnak az adott lakosság igényeihez. Mégis azt halljuk, hogy nem kellő az érdeklődés. Vajon miért van ez?

 

A korábban említett problémák része, hogy sokan nincsenek tisztában a korai felismerés lehetőségével, jelentőségével. Pedig a daganatok terén különösen igaz, hogy az időben történő diagnosztizálás életet menthet. Ha valaki már tünetekkel, panaszokkal fordul orvosához, és így derül ki daganatos betegsége, lényegesen rosszabb esélyekkel indul a küzdelemben, mint akinek még korai, tünetmentes stádiumban fedezték fel a betegségét. Ez pedig szűrővizsgálatokkal lehetséges. A szűrővizsgálatokra viszont nagyon sokan nem mennek el, annak ellenére, hogy ezek életet menthetnek és ráadásul ingyenesek. Az alacsony részvételi arányokért persze az ismeretek hiányán kívül több más tényező is felelős. A munkahelyi távollét, jövedelem kiesés, az utazás, a várakozás (bár ezek a tényezők szűrőbuszos, kamionos kampányoknál kiküszöbölhetők), a vizsgálat által okozott kellemetlenség, fájdalom, magától a betegségtől való félelem (inkább homokba dugjuk a fejünket) mind visszatartó tényezők lehetnek. Megint csak az egészségkultúrához jutottunk. Ha a társadalom számára majd valóban fontos lesz az egészségmegőrzés, akkor ez attitűdökben, értékítéletben is érvényre fog jutni, és akkor a közösség ereje fog bennünket a helyes magatartásra sarkallni. Az általam vezetett doktori programban egyébként jelenleg két PhD hallgató foglalkozik a szűrésekkel kapcsolatos ismeretek, attitűdök vizsgálatával. Remélhetőleg az ott kapott eredmények is segítenek a szűrésekkel kapcsolatos attitűdformálás hatékonyságának javításában. Ez ismét olyan terület, ahol kiemelt szerepe van a civil szervezeteknek: kapcsolatteremtés, hitelesség, információ, szemléletformálás, mindenkinek személyre szabottan.

 

Tavasz elején megjelent a hazai sajtóban egy külföldi kutatás, fontos, hogy reagáljon az alapítvány a cikk felvetéseire, amiben támpontokat adunk a helyes értelmezésre. A kutatás szerint a daganatos betegség kialakulása csupán „balszerencse” kérdése...  Az alapítványunkat 32 éve azért hozták létre orvosok, művészek, amiért ma is működik, hogy a helyes életmód kialakítására felhívja a figyelmet. Annál is inkább, mert a tudatos életmód kialakítása az egészség megőrzése, illetve a gyógyulás szempontjából is lényeges. Ez a kutatás azt sugallja, hogy lám-lám nem is kell törődni a helyes életmód kialakításával... Szerinted?

 

Két daganatkutató, Bert Vogelstein és Cristian Tomasetti 2015-ben kidolgozott egy elméletet, miszerint a daganatokért elsősorban a sejtosztódás során bekövetkezett véletlen mutációk felelősek. Úgy találták, hogy a daganatok kialakulásának kockázata azzal arányos, hogy az adott szerv/szövet folyamatos működéséhez, megújuláshoz mennyi sejtosztódásra van szükség. Idén márciusban megjelent közleményükben ezt a véleményüket erősítették meg újabb elemzésükkel (a szervekben levő őssejt-osztódások számának szélesebb körű adatokon alapuló becslésével), és eredményeik szerint a daganatot okozó mutációk mintegy kétharmada a véletlen eredménye.

 

A két publikáció nagy vitát váltott ki a tudományos világban, és számos kutató találta problematikusnak ezt a megközelítést, egészen odáig, hogy a közleményt többen egyszerűen rossznak, tévedésnek, a gondolatmenetet pedig hibásnak minősítették. A molekuláris és a biostatisztikai részletek megtárgyalása jelen keretek között természetesen nem lehetséges, mindazonáltal én magam is az ellenérveket és az elmélettel szembeni adatokat tartom meggyőzőbbnek. Így például számos humán vizsgálat talált egyértelmű és erős összefüggést különböző kockázati tényezők és a daganat-kialakulás rizikója között (pl. energiabevitel, zsírbevitel, elhízás, dohányzás, foglalkozási expozíciók). Továbbá, ha megvizsgáljuk, hogy egy adott daganat hol fordul elő a világon leggyakrabban és hol a legritkábban, majd összevetjük ezt a két gyakoriságot, akkor jelentős különbségeket kapunk. A szervenkénti őssejt-osztódások számával ez nem magyarázható, hanem életmódbeli különbségeket kell feltételeznünk. Számos vegyületről tudjuk, hogy állatkísérletben bizonyítottan daganatkeltő hatású, és ugyanezek a vegyületek az emberekkel is kapcsolatba kerülnek (pl. táplálkozás, levegőszennyezés, foglalkozási expozíciók). Hogyan hagyhatnánk ezeket az adatokat figyelmen kívül? Ugyancsak pontosan ismerjük, milyen hatásmechanizmussal vezetnek egyes fertőző betegségek daganat-kialakuláshoz, és ezt statisztikai adatok is alátámasztják.

A tudományos világban egyelőre nem vált elfogadottá a „random mutációk” elmélete, hiszen számos ismeretnek, adatnak ellentmond. A népszerű tudományos sajtóban viszont igen nagy szenzációként söpört végig a világon a hír, míg az érdemi vitát és a cáfolatokat már nemigen követték. A jelenség egyébként felhívja a figyelmet az újságírás felelősségére is, arra, hogy az új/érdekes/ellentmondásos/szenzáció ízű eredmények túlzott publicitást kapnak, és rossz irányba befolyásolhatják a lakosság attitűdjét. Persze, hiszen kényelmesebb elfogadni azt, hogy „random mutáció”, úgysem tehetek semmit, mint tudatosan egészségesen élni, figyelni a kockázati tényezők kiiktatására.

 

Véleményem szerint tehát érdekes, de vitatható eredményekről van szó, amelyek például részben magyarázhatják az egyes szervek között előforduló daganat-gyakorisági különbségeket, de nem cáfolják a környezet és az életmód fontos szerepét a daganat-kialakulásban. Azt pedig eddig is tudtuk, hogy az egészséges életmód sem százszázalékos garancia a daganatok elkerülésére, de kockázatunkat jelentősen csökkenti. Ezzel a végszóval jutottunk ismét el az Alapítványhoz, ami reményeim szerint a magyar lakosság körében jelentős mértékben hozzá tud és hozzá is fog járulni ehhez a kockázatcsökkentéshez.

Vajda Márta, az alapítvány igazgatója, felelős szerkesztő

Megjelent az ÉLETIGENLŐK 2017 tavaszi számában 

HASONLÓ CIKKEK: /hu/megelozes



14
Jul

A rákbetegség megelőzésének 12 pontja - az Európai Rákellenes Kódex ajánlásai

Becslések szerint Európában a rák okozta halálesetek mintegy fele elkerülhető lenne, ha mindenki követné a kódex ajánlásait.

A WHO Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) 2015-ben megjelentette cselekvési kódexének új kiadását – ebben olyan intézkedések szerepelnek, amelyeket egyénileg tehet meg a rák megelőzéséért. A kódex 12 módszert ismertet, amelyek segítségével az emberek egészségesebb életmódra válthatnak, és tehetnek azért, hogy megelőzzék a betegség kialakulását.

  1. Ne dohányozzon! Ne fogyasszon semmiféle dohányterméket!

  2. Otthonát tegye dohányfüstmentes övezetté. Támogassa a füstmentes munkahely megteremtését célzó kezdeményezéseket.

  3. Tegyen az egészséges testsúly eléréséért!

  4. Iktassa napirendjébe a rendszeres mozgást. Minél kevesebb időt töltsön ülve!

  5. Táplálkozzon egészségesen: egyen sok teljes kiőrlésű gabonából készült terméket, hüvelyeseket, zöldséget és gyümölcsöt. Mértékkel fogyasszon magas kalóriatartalmú (sok cukrot vagy zsírt tartalmazó) ételeket, és kerülje a cukrozott italokat. Kerülje a feldolgozott hústermékeket; mértékkel fogyasszon vörös húsokat és magas sótartalmú élelmiszereket.

  6. Ha bármilyen alkoholt fogyaszt, tartson mértéket! A rákmegelőzés szempontjából az a legjobb, ha egyáltalán nem iszik alkoholt.

  7. Óvakodjon a túlzott napozástól, különös tekintettel a gyermekekre. Használjon napvédő termékeket. Kerülje a szoláriumot!

  8. Munkahelyén kövesse az egészségügyi és biztonsági előírásokat, hogy óvja egészségét a rákkeltő anyagoktól.

  9. Járjon utána, nincs-e kitéve otthonában a természetes, magas radonsugárzásnak. Tegyen intézkedéseket a radonsugárzás szintjének csökkentésére.

  10. Az anyák a szoptatással csökkenthetik a rák kockázatát. Ha csak teheti, szoptassa a csecsemőjét. A hormonpótló kezelések növelik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát. Korlátozottan alkalmazzon hormonpótló kezeléseket!

  11. Gondoskodjon róla, hogy gyermekei részt vegyenek az alábbi oltási programokban: Hepatitis B (újszülöttek) Humán papillomavírus (lányok).

  12. Vegyen részt szervezett rákszűrő programokban: vastagbélrák (férfiak és nők), emlőrák (nők), méhnyakrák (nők).

Az Európai Rákellenes Kódexet rákspecialisták, tudományos kutatók és más szakértők állították össze annak érdekében, hogy jobban megismertessék az európai polgárokkal a rákmegelőzés hatékony módszereit.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a 2012-ben 3,7 millió új rákos esetet diagnosztizáltak, ez a szám becslések szerint 2030-ra 25%-kal emelkedhet, és elérheti a 4,6 milliót. A növekedés mögött részben az egyre idősödő népesség, részben egy sor olyan tényező áll, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás, a testmozgás hiánya, a túlsúlyosság, a környezetben jelen lévő rákkeltő anyagok (azbeszt, benzol, levegőszennyezés, satöbbi), sugárzás (ultraibolya, környezeti radon), valamint bizonyos fertőzések (mint a hepatitisz B, a Helicobacter pylori vagy a humán papillomavírus fertőzés). 

HASONLÓ CIKKEK: /hu/megelozes



01
Dec

A megelőzés az egészséges jövő kulcsa

  

Egyre több fiatalt érint sok nem fertőző krónikus betegség, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, légzőszervi betegségek, allergiák és a rák is.

 Napról napra több a bizonyíték arra, hogy ezek a betegségek az egészségtelen életmódnak a következményei.

 Egészségünk megtartása vagy betegség utáni helyreállítása attól függ, hogy védekezőképességünk az egészséget veszélyeztető hatásokat le tudja-e győzni. A szervezetünk legjelentősebb védekező rendszere az immunrendszer, amely több milliárd különálló sejtből áll.

Immunrendszerünk erősítését szolgálja, ha szervezetünket nem terheljük túl állandóan (nem járatjuk csúcsra folyamatosan), de rendszeresen biztosítjuk az edzettséghez szükséges fizikai aktivitást, és a regenerációhoz szükséges pihenőidőt.

 Egy jól működő immunrendszer felbecsülhetetlen, ugyanis szervezetünkben naponta több ezer hibás sejt képződik. Ezeket a folyamatos készültségben levő

immunsejtek semmisítik meg. Legyengült vagy túlterhelt immunrendszer esetén sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a rákos sejtek akadálytalanul szaporodhatnak és daganatot alkothatnak.

 Fontos szerepe van a beleknek az immunvédelemben, hisz az immunsejtek jelentős része a bélben található. A sérült bélhám és a kóros összetételű bélflóra rizikófaktorként szerepelhet a rák keletkezése szempontjából. Amennyiben nem törekszünk tudatosan arra, hogy a normál bélflórát ismét helyreállítsuk, panaszokat előidéző kórokozók szaporodhatnak el a vastagbélben és a gyógyulási folyamatot jelentősen lassíthatják. Ezért is fontos a tudatos, egészséges, rostokban gazdag táplálkozás.

 Az anyagcserét és az immunrendszert terhelő legfontosabb tényezők:

– dohányzás

– kórokozók

– helytelen táplálkozás

* alultápláltság és a hiányos táplálkozás

* túltápláltság

* egyoldalú táplálkozás

* táplálékban lévő ártalmas anyagok

– mozgáshiány

– lelki problémák és a stressz

- krónikus gyulladásos reakciók a szervezetben („gócok”)

– gyógyszerek és a kezelések hatásai

– alkohol

– drogok

– környezetszennyezés

* azbeszt (régi épületek)

* benzol és toluol (oldószerek, festékek,

növényvédő szerek, műgyanták, mosószerek)

* korrózióvédelem (festékek előállítása, öntvény-adalék)

* nitrátok és nitritek (pl. felvágottak, húskészítmények)

* formaldehid (parkettából, faforgácslapból készült bútorokból szivárog)

* klórozott szénhidrogének (pl. növényvédő szerek)

* élelmiszer-adalékanyagok (pl. színezékek, tartósítószerek, állományjavítók,  stb.)

 A rák kialakulásában szerepet játszó okok sokaságát hosszú ideje kutatják. Időközben bebizonyosodott, hogy a rák keletkezéséhez több tényező együttes fennállása szükséges. Vitathatatlan tény az is, hogy a káros környezeti hatások, a helytelen táplálkozás és életvitel a rákos megbetegedések közel 90%-áért felelős. Mivel a káros hatásokra az emberek nem egyformán reagálnak, ezért általában nem károsító tényezőkről, hanem inkább rizikófaktorokról beszélünk.

Ha a szervezetet az említett rizikófaktorok révén túl nagy terhelés éri, akkor ez a védekező rendszerünk rovására mehet.

 A RIZIKÓFAKTOROK KIIKTATÁSA

 A lakóhelyen és a munkahelyen előforduló káros anyagok

 A házépítésnél éppúgy, mint a belső berendezéseknél és az irodai felszereléseknél sok olyan vegyi anyagot használnak fel, amelyek káros hatásúak. Bizonyos szakmákban dolgozók nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint mások.

Szabadidőnkben is gyakran végzünk olyan tevékenységeket, amelyek károsíthatják az egészségünket: csiszolás porvédő nélkül, lakkozás, kertek permetezése, takarítás, kocogás az autóutak mellett és sok egyéb.

 Vigyázzunk a káros hatású anyagokkal

 Szellőztessünk alaposan, elsősorban az új épületekben!

Bútorvásárláskor figyeljünk arra, hogy ne vegyünk pozdorjalemezből készült bútort!

Ne hagyatkozzunk feltétlenül a környezetvédő emblémára: ezek csak hozzávetőleges biztonságot nyújtanak, vannak cégek, amelyek saját környezetvédelmi szabályokat „alkotnak”.

Ne használjunk a háztartásban, szabadidős tevékenységünk kapcsán, vagy kerti munkánkban káros anyagokat (oldószereket, permetezőszereket)!

Helytelen táplálkozásunk komoly rizikófaktort jelenthet.

Keresse a teljes értékű, egészséges táplálkozásról szóló szakirodalmat!

 Szüntessük meg a zavaró tényezőket

 A rossz fogakat javíttassuk meg fogorvossal.

Ellenőriztessük a gyökérkezelt (nem élő) fogakat, hogy nem szolgálnak-e gócként.

A károsodott amalgámtöméseket lehetőleg cseréltessük ki.

A szellemi, lelki egészség fenntartására törekedni ugyanolyan fontos, mint a jó levegő, víz, táplálék biztosítására. Az igazi egészséget a testi, lelki egyensúly,

a harmónia jelenti.

A kétségbeesett, kiszolgáltatott, szorongó ember egészsége fizikai értelemben is veszélyben van. Rohanó világunkban rendkívül fontos, hogy tudatosan igyekezzünk biztosítani a lelki egészség feltételeit.

Figyeljünk a regenerációt szolgáló pihenőidő biztosítására.

Az alvás, zenehallgatás, kreatív alkotó munka, kézimunka, természetjárás, sport számos lehetőséget kínál az aktív pihenésre.

A mozgás „lételem”, az egészséges élethez feltétlenül szükséges, segíti a keringést, oxigénellátást, a szervezetből a mérgek kiválasztását - életben tart!

HASONLÓ CIKKEK: /hu/megelozes



A rák ellen az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 1214 Budapest, Kossuth Lajos u. 152.

+36/1-217-0404, +36/1-476-0230

Adószám: 19009557-2-43

IMPRESSZUM

Created by okeery.com