A jó orvos-beteg kapcsolat nélkülözhetetlen a beteg gyógyulásában - interjú Dr. Svastics Egon általános és mellkas-sebész, klinikai onkológussal

Hajlamosító tényezőkben, hormonháztartás zavarában, lelki tényezőkben, helytelen táplálkozásban kell keresni a rák okát? Hol a szerepe az egészségügyi rendszernek és mikor kerülhet képbe a holisztikus gyógymódok széles skálája, ki az, aki eldönti, mikor melyik kezeléstől gyógyul meg egy daganatos beteg, van-e daganatkockázata a divatos izomnövelők szedésének … Ezekről beszélgettem Dr. Svastics Egon általános és mellkas-sebész, klinikai onkológussal, aki 8 évig volt a „A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány elnöke, a jövőben a szakmai tanácsadó testület tagjaként vállal szerepet az alapítvány küldetésének teljesítésében

-Sok hír és álhír látott napvilágot, ha csak a legutolsó pár hónapot nézzük a daganatokról, a megelőzésről, szűrések veszélyéről…Azt meg tudja mondani a tudomány mi is a valódi oka a rák kialakulásának?

Az Orvostovábbképző Szemlében olvastam és az igaz, hogy a hormonhatásoknak – tehát az ösztrogén hatásának – van bizonyos szerepe ebben. Valóban sok rákkutatás látott napvilágot, de alapjában véve az orvosok nem tudják még manapság sem, hogy mi okozza a rákot. A tudomány azt el tudja dönteni, hogy hogyan alakul ki, már olyan kutatások vannak, amik génekig visszamenőleg próbálják tisztázni ennek a zavarnak a lényegét, azonban, hogy a hibás sejtek miért kezdenek szaporodni, és miért alakul ki egy daganat, erre semmifajta magyarázat nincs.

-Hogyan és kinél alakul ki?

Az, hogy kinek alakul ki, ennek oka valószínűleg egy hajlam - am részben öröklött - de igazából ez egy fejlődés során kialakuló hajlam, ami gyakorlatilag bizonyos külső tényezők hatása alapján alakul ki az illetőben. Az, hogy miért nem alakul ki egy másik emberben, annak számos oka lehet, többek között az, hogy ő nem hajlamos rá.

-Mi az, hogy nem hajlamos?

Az ő lelki beállítottsága egészen más, mint annak, akinél kialakul a daganat. Vannak olyan speciális lelki beállítottságú emberek, akik másnak a problémáival nem hajlandóak foglalkozni, a saját problémáikkal tolakodnak előtérbe, háttérbe helyezik azoknak az érdekeit, akik nem kedveznek neki vagy nem kedvesek neki. Ez az embertípus nem hajlandó mások problémáival érdemben foglalkozni, legfeljebb csak látszatra, hogy támadás ne érje őt. Hasonlattal úgy fejezném ki, mint amikor a kutya lerázza magáról a vizet.

-Okozója lehet a daganatos betegség súlyosbodásának a lassú és késedelmes kivizsgálás… Lehetnek-e zavarok a gépezetben az egészségügy részéről?

Az egészségügyi szervezés kérdése nagyon fontos, mégpedig azért, mert sokszor valóban lassú, körülményes a kivizsgálás, és késedelmes. Azt nem lehet manapság megengedni, hogy egy daganatgyanús beteg kivizsgálása távoli időpontra szóló előjegyzések és mindenfajta kifogások alapján akár fél évet vagy egy évet vegyen igénybe. Ez elfogadhatatlan. Abban a kórházban, ahol én dolgoztam, ott például egy emlőrákos beteg, akit kivizsgáltak, egy héten belül operálva is volt. Egy műtétet kapott, és lehetőleg nem többet, mert sajnos hallottam olyanról is, hogy háromszor-négyszer operálnak valakit egy emlődaganat miatt. Ez káros az egészségügynek, fölösleges költségkiadás, nem beszélve a betegről.

-Ez a kórház magánkórház volt vagy állami?

A Budai MÁV Kórház, ahol dolgoztam. Bezárták. Ott, a tüdőrákos beteget, aki bekerült a kórházba, egy hét alatt kivizsgálták, és két héten belül megoperálták. Nem volt olyan, hogy hónapokat kellett várni valakinek egy CT-vizsgálatra, egy bronchoscopiára, egy szövettanra, valamilyen műtétre vagy bármilyen kemoterápiás kezelésre.

És van az ember oldalán is bőven felelőtlenség… Nem vesszük igénybe a szolgáltatásokat, amiket ráadásul már sok esetben térítésmentesen a házunk elé visznek, mint ahogy mi is most tesszük szűrőkamionnal.

-Miért nem mennek el az emberek nagyobb számban? Struccpolitika?

Részben azért is, mert sok minden rosszat hallanak. Például azt, hogy a sugárzás káros az emlőrák felfedezése esetén, a szűrőprogramban kapott sugárterhelés káros a szervezetre. De ez nem igaz! Vissza kell utasítanunk, nagyon kicsi a terhelése a szűréssel bevitt sugárnak. Ezzel reagáltam az elmúlt hónapokban megjelent nagyport kavart cikkre, ami a mammográfiát bírálta, azt az orvostársadalom visszautasítja erőteljesen, hogy káros sugárdózist vinne be. Aztán vagy nem érnek rá, vagy azt mondják, hogy „nem fontos ez nekik”. Én többször hallottam, azt is, hogy „voltam öt évvel ezelőtt szűrővizsgálaton, és most minek menjek, ha akkor nem találtak semmit.”. Azt mondom, kétévente az adott célcsoportnak igenis el kell menni azokban az időpontokban, amelyeket a lehetőségek adnak. Most indul például ősztől egy új szűrőprogram, mégpedig a vastagbélrák szűrés, propagálni kell. A korábban ismert és kötelező tüdőszűrést visszafejlesztették, elsősorban amerikai hatásra levették a szűrőprogramból, és Magyarországon nem kapott a program már támogatást. Most az van, hogy elmehet az ember mellkasröntgenre, amikor akar, vagy az orvosa úgy ítéli meg szükséges. Például akinek daganata volt, azoknak mindenképpen évente mellkasröntgen vizsgálatra el kell menni, nehogy észrevétlenül alakuljon ki egy újabb daganat vagy áttét esetleg a tüdőben. 

 -Férfiaknak is érinti a melldaganat vagy csak nőket?

Csak nőknek van mammográfia szűrő jelleggel, de a melldaganat a férfiakat is érinti, ilyenkor elküldjük ultrahang mellett citológiai vizsgálatra.

 -Sokan manapság divatos szereket, izomnövelő táplálék-kiegészítőket szednek, ami a hormonokra hatással vannak, náluk megnövekedhet a melldaganat kockázata?

 Előfordul a nőkhöz hasonló emlőmirigy duzzanat, mert ugye a férfiaknak is van emlőmirigyük, csak csökevényes, azonban valóban bizonyos gyógyszerekre, bizonyos anabolikus szerekre előfordul a mellszövet mirigyállományának, esetleg zsírszövetnek a lerakódása a mell területén. Ártalmatlanok, a daganathoz semmi közük, rák kialakító hatása nincs.

 -A diagnózis után a beteg-orvos bizalmi viszony kialakításához időre van szükség. Kellene egy mentori hálózat, amely segít a folyamatban, hogy ez harmonikus legyen?

Igen, valóban általában azt tapasztalja a beteg, hogy nincs az orvosnak elég ideje megmagyarázni azt, hogy mit-miért kell csinálni. A megszeppent, feszültséggel teli beteg sokszor nem is mer kérdezni, mert azt látja, hogy az orvosnak máshova kellene mennie, más betegekkel kellene foglalkoznia… Az orvos valóban sok esetben „csak” megnézi a laborokat, és azt mondja, hogy így és itt kell eljárni, de magyarázatot már nem ad, azt nem mondja meg, hogy miért is kell ezt csinálni.. Nem kérdez vissza arra, hogy a beteg vajon megértette-e, amit ő fontosnak talál. Én azt vallom, hogy a beteg bizalmát meg kell nyerni, el kell érni az ő hozzájárulását és közreműködését, mert a jó beteg-orvos kapcsolat nélkül a beteg gyógyítása kárt szenvedhet.

-Tehát akkor ez így nem igaz, hogy csak az lehetséges, amit az orvos mond?

Hát, ez jó néhány orvosnak a véleménye, hogy csak úgy lehet eljárni, ahogy ő mondja, tehát, hogyha a beteg nem szeretné magát bizonyos kezeléseknek alávetni, akkor az orvosnak nem szabad elzavarni őt, nem szabad megsértődnie azon, hogy a páciens nem fogadja el rögtön az ő véleményét.

-Ha a betegnek esetleg van más javaslata, véleménye, akkor az orvosnak is nyitottnak kéne lenni. Kölcsönös egyetértéssel lehet elérni a gyógyulásban sikert…

Pontosan, csak úgy lehet a gyógyulásban reménykedni, ha a beteg meg van győződve arról, hogy az jót tesz neki. Például és mindig azt ajánlom a betegnek, ha kemoterápiára megy, és folyik bele az infúzió, gondoljon arra, hogy igen, ez okozhat neki bizonyos mellékhatásokat, hányingert, hajhullást, rossz közérzetet, azonban neki ez jó, neki ez fontos, a daganatos sejteket, amik benne vannak ez a bizonyos gyógyszer elpusztítja, háttérbe szorítja, és a szervezete győzedelmeskedni fog, meg fog gyógyulni.

-Viszont aki nem megy bele, mert alternatív módon szeretne meggyógyulni, annak segíteni kell, hogy a minőségi alternatív gyógymódok felé irányuljon…

Igen. Sokfajta kezelési mód van, de vannak protokollok. Tehát minden daganatnak megvan a maga protokollja, vagy legalábbis az a gyógyítási mód, amiről mi orvosok úgy gondoljuk, hogy hatékony lehet. Arra vonatkozóan, hogy alternatív kezelést egy onkológus ajánljon, rendkívül ritka dolog, Fél attól, hogy esetleg őt megszólják, neki is van felettese, szemrehányást tesznek neki. Még egy nagy adagú C-vitaminkezelést is ha valaki fölvet, rendszerint kitérnek a válasz elől, és azt mondják, hogy erről nincs tapasztalatuk, nem javasolják, tehát a beteget a saját sorsára bízzák. 

És akkor mennek fűhöz-fához, kapkodnak... A XXI. században A rák ellen, az emberért, a holnapért! Alapítványnak lehet-e küldetése lépéseket tenni, hogy a hagyományos orvoslás és komplementer medicina egymásra találjon, és valami olyan modell alakuljon ki, ami mindenki számára üdvös?

Sajnos a helyzet az, hogy a hivatalos álláspont arról szól, hogy csak bebizonyítottan hatékony gyógyszert vagy kezelést lehet a betegnek javasolni. Igen, talán meg kéne próbálni, ha kemoterápiát vagy sugárkezelést nem vesz igénybe a beteg, akkor mi az, amiben lehet esetleg bízni, hogy javít a helyzetén. Ez sajnos nincs lefektetve protokollokban, csak az orvosnak a jó belátása vagy meggyőződése az, ami ebben döntést hoz. Tehát magyarul nincs kialakult olyan ajánlási metódus, amellyel a betegeket befolyásolni lehet. De mindenképpen az orvosnak tudni kell, hogy mi az, amibe semmi pénz vagy semmi jótékony hatás nem várható. Az orvos sokszor azt mondja, hogy igen, tessék megoldani a problémáját, én nem tudok ebben segíteni.

-A kemoterápia és a sugárterápia között mi a különbség?

Óriási különbség van. A sugárkezelés az sugárforrással történik, a kemoterápia pedig gyógyszeres kezelés.

-A kemoterápia az egy műtét utáni kezelési mód?

Nem, lehet előtte is.

-A kemoterápiával lehet műtétet kiváltani, hogyha olyan stádiumban van a rák?

Igen.

-És a sugár, az egy műtét utáni speciális kezelési mód?

Sugárterápiát is bármikor lehet alkalmazni.

-Az orvos dönti el, vagy pedig a beteg állapota?

A bizottság. Olyan, mint egy konzílium, hogy melyik kezelésre van a legvalószínűbb gyógyulási esély, és melyikbe érdemes beletenni a pénzt, ha nagyon sarkosan fogalmazok, akkor erről is szól a dolog.

De és azt mondom végezetül, hogy a 21. században az orvosnak végig gondolni, hogy miért bújik ki a beteg egy kezelés alól, vagy miért próbálja visszautasítani, azt azért az orvosnak is végig kell gondolnia, és tanácsokat adnia, hogy milyen módon lehet ritkítani a kezelést, vagy csökkenteni így vagy úgy, vagy pedig tessék délután jönni, mert akkor az én asszisztenciámat úgy szervezzük meg. Tehát vannak lehetőségek, vannak módok, amikben az orvos másféle segítséget nyújthat a betegnek.

Vajda Márta,

az alapítvány igazgatója,

Életigenlők felelős szerkesztője

Megjelent az ÉLETIGENLŐK 2017 tavaszi számában