– Test és lélek – együtt a rák ellen –

A Szakmai Továbbképző szervezésében orvosoknak, fogorvosoknak, klinikai szakpszichológusoknak, gyógyszerészeknek és egészségügyi szakdolgozóknak tartottak továbbképzést március 2-án a Lurdy házban. A képzési programban a hazai egészségügyben elismert vezető szakemberek tartottak érdekes-értékes ismeretterjesztő előadásokat.

 Prof. Dr. Kiss István, az MTA doktora, egyetemi tanár, PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet igazgatója, A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány kuratórium elnöke előadásában kockázati tényezőkről, őssejtekről, prevencióról, egészségfejlesztésről beszélt. Ismertette az IARC hatékony méréseit, azokat a potenciálisan daganatkeltő tényezőket, amelyek szerint pl. a füstölt húsokat, virsliket 1-es kategóriába, a dohányzással azonos(!) szintre, a vörös húsokat 2-esbe sorolta. Nagyon fontosnak tartottuk, hogy interjú jelenjen meg a témáról a tavaszi Életigenlők magazinban és öröm számunkra, hogy prof. Dr. Kiss István kutató-orvos bővebben is kifejti a rák megelőzésében ismert javaslatokat és a megelőzésben fontos életmódbeli ajánlásokat is megosztja az olvasókkal.

– Hogy alakul a daganatos emberek száma a világon, daganattípusonként?

– Az Institute for Health Metrics and Evaluation adatai szerint mintegy 24-25 millió új daganatos betegséget diagnosztizálnak a világon évente. Ez pedig azt jelenti, hogy a daganatprevalencia világszerte mintegy 100 millió, vagyis körülbelül ennyi daganatos beteg él a világon (ez nem tartalmazza a már gyógyult daganatos betegek számát). Ezek az adatok egyértelműen mutatják, hogy a daganatok a XXI. század egyik legfontosabb népbetegségét képezik, amit az is alátámaszt, hogy évente nagyjából magyarországnyi (mintegy 10 millió) ember hal meg daganatos betegség következtében. Globálisan a vezető daganatos halálok a tüdőrák: majdnem 1,9 millió ember veszti életét e betegség miatt (2017-es adatok alapján). A további vezető daganatos halálokok az alábbiak voltak: vastag- és végbélrák 8,96 millió, gyomorrák 8,65 millió, májtumorok 7,87 millió, emlőrák 6,09 millió, nyelőcsőrák 4,35 millió, hasnyálmirigy daganatok 4,25 millió, prosztatarák 4,15 millió haláleset. Magyarországon a daganatos halálozási sorrendet a tüdőrák vezeti, azt követik a vastag- és végbéldaganatok, az emlőrák és a hasnyálmirigy-tumorok.

– Mi a daganat kialakulásának valószínűsége az élet során mindkét nem esetében? Férfi/nő arányok egyes daganatok  előfordulásánál.

– A daganatok sajnos meglehetősen gyakori betegségek, ezt mutatja, hogy életünk során mintegy 40% a valószínűsége annak, hogy daganatos betegségünk lesz (férfiaknál kicsit magasabb, nőknél kicsit alacsonyabb). Amellett, hogy vannak olyan daganatok, amelyek csak az egyik nemben fordulhatnak elő (pl. prosztatarák férfiaknál, méhnyakrák nőknél), néhány daganatféleség gyakorisága jelentős nemi különbségeket mutat. A legjellegzetesebb ilyen különbség az emlőrák esetében áll fenn: a női emlőrák gyakorisága a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint mintegy 45-szöröse a férfi emlőrákénak. A gégerák (mintegy 4,5-szer) és a szájüregi-, ajak- garattumorok viszont férfiak között jóval gyakoribbak. Ha a különbségek nem is mindig ekkorák, de általában a daganatok többsége valamivel gyakoribb férfiakban, mint nőkben. Vannak azonban nagyjából egyforma előfordulású tumorok (pl. az agytumorok), illetve egyes daganatok női preferenciát is mutathatnak (az epehólyagtumorok 2,5-szer, a pajzsmirigydaganatok 3-szor gyakoribbak nőkben). A férfi/női arányok földrajzi eltéréseket is mutathatnak, például a Kaposi-szarkóma világviszonylatban mintegy ötször gyakoribb férfiak között, mint nőknél, az USA-ban ez a különbség majdnem harmincszoros.

– Megelőzhetők-e a daganatok? Mik a daganatos megbetegedések okai?

– A daganatok közvetlen okai olyan mutációk, amelyek a sejtciklus szabályozásában és néhány más kritikus funkcióban (pl. DNS-reparáció) szerepet játszó géneket érintenek. Hogy ezek a mutációk mitől alakulnak ki, az már nehezebb kérdés. Számos életmódi tényezőről, környezeti- vagy foglalkozási expozícióról, gyógyszerről, vegyszerről tudjuk, hogy fokozza a daganatok kialakulásának kockázatát. Kiemelt kockázati tényező a dohányzás, a cigarettafüstben több száz mutagén,  karcinogén hatású vegyület van. A dohányzás nemcsak a tüdőrák kockázatát fokozza, számos más daganatét is, hiszen ezeknek a daganatkeltő vegyületeknek nem csekély része felszívódik, és a vérkeringéssel távoli szervekhez is eljut. A táplálkozási tényezők szerepét sem szabad alábecsülni, a helytelen táplálkozás és az elhízás (a kettőt nehéz lenne egymástól elválasztani) kb. a dohányzással azonos mértékű hatást fejt ki, bár a fő célszervek természetesen mások. Nem feledkezhetünk meg az alkoholfogyasztásról sem, ami úgyszintén bizonyítottan növeli számos daganat kockázatát. Jó néhány fertőző betegségről is tudjuk, hogy daganatkeltő hatású, vagy legalábbis fokozza a kockázatot. A legfontosabbak talán a méhnyakrák-, végbélrák- és szájüregi daganatok kockázatát jelentős mértékben fokozó humán papillomavírusok (ezek közül az úgynevezett high-risk/magas kockázatú típusok a lényegesek, amelyek közül Magyarországon a 16-os és a 18-as típus a legfontosabb); a májtumorok kialakulásához hozzájáruló hepatitis B és C vírusok; a gyomorrák kockázatát jelentősen emelő Helicobacter pylori. Számottevő kockázatokat hordozhatnak továbbá egyes foglalkozási expozíciók (pl. ionizáló sugárzásnak kitett dolgozók, illetve nagyon sok vegyi anyagnak van mutagén, karcinogén hatása), jól ismert például az uránbányászok között gyakrabban előforduló tüdőrák, a mezőgazdaságban dolgozók körében gyakoribb bőrrák, vagy történeti példával élve az anilingyári munkások húgyhólyag-daganata. A fentiek mellett kisebb a szerepe, de nem hanyagolható el a környezetszennyezés közvetlen (pl. a kipufogófüst hatása jól látszik a tüdőrák falu/város előfordulási arányán) vagy közvetett (pl. az úgynevezett endokrin-diszruptorok, azaz a hormonrendszerünket megzavaró anyagok jelenléte) hatása vagy például egyes diagnosztikus, illetve terápiás célú egészségügyi beavatkozások (röntgenvizsgálat, citosztatikumok) kockázatemelő hatása sem. A daganatokat teljes biztonsággal megelőzni nem lehet, de kialakulásuk kockázatát jelentős mértékben csökkenteni lehet a rizikófaktorok elkerülésével.

– Mi a zsírbevitel és az emlőrák-halálozás kapcsolata?

– A kapcsolat egyértelmű: a magasabb zsírbevitel fokozza az emlőrák kialakulásának kockázatát. Ezt a kapcsolatot régóta ismerjük, erősségét jól illusztrálja az alábbi ábra.

A zsírfogyasztás és az emlőrák-előfordulás összefüggése. Minél magasabb egy adott országban a napi egy főre jutó össz-zsírbevitel, annál magasabb a 100.000 főre eső standardizált emlőrákos mortalitás. Az ábrán látható erős lineáris kapcsolatot jól jellemzi, hogy az alacsonyabb zsírfogyasztású országokban mintegy ötödakkora az emlőrákos halálozás, mint kifejezetten magas zsírbevitel mellett. (Forrás: Carroll, 1975, Cancer Research)

Ez az összefüggés a telített zsírok fogyasztására (amelyek főként az állati eredetű zsírokban találhatók), illetve az úgynevezett omega-6 típusú többszörösen telített zsírok (ilyen zsírsavak vannak például nagyobb mennyiségben a napraforgóolajban, ami hazánkban a legnagyobb mennyiségben fogyasztott olajféleség) igaz.

– Milyen mértékben tudhatók be ismert kockázati tényezőknek a daganatos halálozások?

– Az utóbbi néhány évben érdekes vita lángolt fel erről a kérdésről. 2015-ben jelent meg egy közlemény, miszerint korábbi vélekedésünkkel ellentétben a daganatok kétharmada a szerencsétlen véletlenek következménye, és csak mintegy egyharmaduk lenne megelőzhető. Az említett közlemény szerzői (Tommasetti és Vogelstein) szerint a DNS-ben keletkező és daganatkialakuláshoz vezető hibák többsége nem külső okból, hanem a sejtosztódás előtt a DNS megkettőződésekor következik be. Ez lényegében törvényszerű lenne, mivel a DNS-replikáció során igen-igen ritkán, de előfordulnak ilyen hibák, és minél több sejtosztódás zajlik egy adott szervben, annál nagyobb a valószínűsége, hogy előbb-utóbb az egyik ilyen hiba rosszindulatú elfajuláshoz vezet. Ezzel a megállapítással számos kutató vitába szállt, és olyan tények is ellene szólnak, mint például az igen jelentős férfi/női eltérések egyes daganatok előfordulását illetően, egyes foglalkozási expozíciók jól ismert karcinogén szerepe, és különösen az, hogy a daganatok előfordulását illetően óriási földrajzi különbségeket találhatunk. A tüdőrák például az USA egyes területein majdnem hússzor gyakoribb, mint Indiában, az orr-garattumorok Hongkongban majdnem százszor gyakoribbak, mint Nagy-Britannia délnyugati részén, a húgyhólyagtumorok Baselben (Svájc) 16-szor gyakoribbak, mint Indiában, a prosztatarák az USA-ban afrikai amerikaiak között 70-szer gyakoribb, mint Kína Tianjin tartományában. Ezek az óriási különbségek nem azt támasztják alá, hogy egyszerűen a véletlen, „rossz szerencse”, hanem azt, hogy részben ismert, részben még feltáratlan életmódi, környezeti tényezők gyakorolnak igen jelentős hatást a daganatkialakulás kockázatára. Természetesen vannak olyan daganatok, ahol a környezeti/életmódi tényezők hatása jóval erősebb (pl. méhnyakrák, mezotelióma, tüdőrák, gégerák, szájüregi daganatok, nyelőcsőrák, stb.), és olyanok is, ahol a külső tényezők szerepe – jelenlegi ismereteink szerint – minimális (pl. agytumorok, hererák). Összességében véve a daganatok legalább fele megelőzhető lenne az ismert kockázati tényezők kiiktatásával.

Milyen mértékben felelősek az ismert kockázati tényezők egyes daganatok kialakulásáért? Az ismert becslések közül az ábrán láthatót gyakran idézik. Míg egyes daganatok kialakulása 90-100%-ban magyarázható a jelenlegi ismereteink szerinti kockázati tényezőkkel (pl. méhnyakrák – HPV, mezotelióma – azbeszt-expozíció), mások tumoroknál nem ismerünk a kialakulást populációs szinten jelentősen befolyásoló rizikófaktorokat. Megjegyzendő, hogy az elemzés nem tartalmazza a napsütés (UV-sugárzás) bőrdaganatokat okozó hatását.

– Mi az IARC (Nemzetközi Rákkutató Ügynökség) 2015-ös besorolása a vörös húsokkal és húskészítményekkel kapcsolatban?

– A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a világ vezető preventív rákkutató intézete. A kutatási tevékenységen túl fontos feladata, hogy időről időre áttekint olyan vegyületekre, anyagkeverékekre, biológiai-fizikai ágensekre, tevékenységekre vonatkozó adatokat, ismereteket, amelyeknél felmerül a karcinogenitás gyanúja, és kategóriákba sorolja ezeket. A bizonyítottan rákkeltő anyagok az 1-es, az emberben valószínűleg rákkeltők a 2A, a potenciális karcinogének a 2B kategóriába kerülnek. Igen nagy felzúdulást váltott ki, amikor az IARC, a rendelkezésre álló adatokat áttekintve és összegezve a húskészítményeket (füstölt, pácolt húsok, kolbászok, szalámik, egyéb felvágottak, stb.) az 1-es kategóriába sorolta, azaz ugyanoda, ahol például a dohányzás, az erősen hepatokarcinogén hatású aflatoxin, vagy a röntgen/gammasugárzás található. Ugyanakkor a vörös húsok (pl. disznó, marha, bárány) pedig a 2A kategóriába kerültek. Természetesen az, hogy a húskészítmények a dohányzással egy kategóriában vannak, az nem azt jelenti, hogy ugyanolyan erős hatásúak lennének, vagyis a dohányzás „vezető szerepét” nem törte meg semmi. A besorolás azt mondja, hogy ugyanolyan erős bizonyítékok vannak a húsipari termékek  daganatkockázatot fokozó hatására, mint a dohányfüstére, tehát a kérdés ugyanolyan egyértelműen tisztázott. Azt nem jelenti, hogy a karcinogén hatás ugyanolyan erős lenne, és valóban, egy-két szelet szalámi vagy füstölt sonka elfogyasztása nem is említhető ugyanazon a szinten, mint a dohányzás. Mindazonáltal tény, hogy a feldolgozott húsipari termékek fogyasztása növeli a daganatkialakulás kockázatát, és ez a modernebb daganatmegelőzési ajánlásokban is visszatükröződik. A fő problémát egyes adalékanyagok (elsősorban nitritek, nitrátok), illetve a füstölés (itt pedig policiklusos aromás szénhidrogének találhatók) jelentik. Akkor járunk el tehát helyesen, ha észszerű korlátok közé szorítjuk a vörös húsok fogyasztását, és a feldolgozott termékeket pedig mellőzni igyekszünk az étrendünkből. A vörös húsok fogyasztása a vastagbélrák kockázatát növelheti, különösen akkor, ha (daganatos kockázat szempontjából) nem megfelelő ételkészítési technológiát alkalmazunk, ilyen például a grillezés vagy a túlságosan magas hőmérsékleten történő sütés.

– Mik a két releváns intézet, a Harvard University és a Mayo Klinika daganatmegelőzési ajánlásai?

– A daganatkialakulással kapcsolatos rengeteg ismeretet célszerű olyan közérthető ajánlások formájában megfogalmazni, ami a nem szakemberek számára is informatív, követhető. A daganatmegelőzéssel, daganatkutatással foglalkozó intézmények, szakmai társaságok adnak ki ilyen ajánlásokat, amelyeket rendszeresen frissíteni is szoktak. Ezek közül két ajánlást mutatnék be, és ez egyúttal azt is mutatja, hogy a fő dolgokat illetően teljes konszenzus van a különböző szervezetek, intézmények között:

A Harvard University daganatmegelőzési ajánlásai:

• Ne dohányozzon (beleértve a passzív dohányzást is)!
• Táplálkozzon helyesen!
• Csökkentse a telített zsírok és vörös húsok fogyasztását, korlátozza a grillezett ételek fogyasztását és mell őzze a bő olajban kisütött ételeket! Növelje a zöldségek, gyümölcsök és teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztását! Egyen halat heti 2-3 alkalommal!
• Rendszeres fizikai aktivitás (akkor is segít, ha nem fogy)!
• Maradjon sovány!
• Ha úgy dönt, hogy egyáltalán fogyaszt alkoholt, akkor napi egy/két italnál ne fogyasszon többet!
• Vigyázzon, hogy ne legyen kitéve szükségtelen sugárexpozíciónak (röntgen, radon, UV)!
• Óvakodjon a foglalkozási vagy környezeti karcinogénektől (pl. azbeszt, aromás aminok)!
• Előzze meg a daganatot okozó fertőzéseket (pl. hepatitisvírusok, HIV, HPV)!
• Gondolja át, hogy érdemes lenne-e alacsony dózisú aszpirint szednie!
• Fogyasszon elég D-vitamint (szupplementáció nélkül nehéz lehet az ajánlásoknak megfelelő mennyiséget bevinni)!

A Mayo Klinika daganatmegelőzési ajánlásai:

• Ne dohányozzon (semmilyen formában sem)!
• Táplálkozzon egészségesen!
• Fogyasszon sok zöldséget és gyümölcsöt!
• Ne hízzon el: egyen kevesebb magas energiatartalmú ételt (pl. finomított cukrokat vagy állati zsírokat)!
• Ha fogyaszt alkoholt, akkor csak mértékletesen tegye!
• Korlátozza a húskészítmények fogyasztását!
• A mediterrán-diéta egészséges.
• Tartsa egészséges testsúlyát és legyen fizikailag aktív!
• Védje magát a napsugárzástól!
• Ne menjen a napra 10 és 16 óra között!
• Kültéri aktivitása során inkább az árnyékban legyen!
• Fedje be a napfénynek kitett testrészeket!
• Használjon legalább 30-as fényvédő krémet, felhős napokon is! Használja bőségesen, és két óránként ismét kenje be magát!
• Kerülje a szoláriumokat!
• Gondoskodjon védőoltásokról (HPV, hepatitis B)!
• Tartózkodjon a kockázatos magatartásformáktól (pl. promiszkuitás, óvszer nélküli szex, közös tűhasználat)!
• Vegyen részt rendszeres orvosi ellenőrzésen!
• A rendszeres önvizsgálat és a szűrések segítenek a korai felismerésben.

A Harvard University ajánlásokban szereplő alacsony dózisú aszpirinszedéssel kapcsolatban tudni kell, hogy ez bizonyítottan csökkenti egyes szív-érrendszeri betegségek kockázatát, és az utóbbi időben néhány daganattal (pl. vastagbéldaganatok) kapcsolatban is kedvező adatok láttak napvilágot. A gyógyszer szedése azonban nem mindenkinek ajánlható, néha szövődményekkel, mellékhatásokkal járhat. Éppen ezért ez csak orvossal történő alapos konzultáció és az előnyök/hátrányok személyre szabott mérlegelése után történhet, az általános népesség számára nem feltétlenül javasolt. Annál fontosabb viszont a többi életmódi tanács követése, hiszen rengeteget tehetünk egészségünkért, a daganatos betegségek megelőzése terén is.

Vajda Márta
(Portré: Verébi Dávid)

Életigenlők.hu