14
Dec

Dimenziókon átívelő nagyszerelem - Ruttkai és Latinovits „héjanásza”

 

Nagy László

Gyászom a Színészkirályért

Latinovits Zoltán, gyere el hozzám
nyári ruhádban, a gyöngyfehérben,
hozzám, vagy értem, hozzám, vagy értem,
te kísértetnek is őrült Király!
Vicsorogd rám a reményt, miképpen
élve is, magadnak sereget csinálj,
mondd, jön a Vízöntő-korszak, s jóra
fordul még Mohács is, megfoganhat
mind aki elhúllt – kerengj föl a porból,
szállj föl versmondó nagyharangnak!
Gyere el hozzám, vagy értem, mindegy,
pohár az asztalon, hűen várlak
akár utrakészen is, mint egy
mosoly, hogy rád, a csillagra szálljak. [...]

Van-e örök szerelem? Megvan-e mindenkinek az öröktől hozzárendelt párja? Mindenkinek az úgymond igazija? Ezekre a kérdésekre ad választ Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva nevezetes szerelmében. Negyvenkét éve, hogy Latinovits Zoltánt Balatonszemesen elütötte a vonat. Így lett vége a színész és Ruttkai Éva legendás kapcsolatának. A színésznő mindennap meggyújtott egy gyufaszálat, majd elfújta, és a lakásban volt egy óra, amelyik mindig fél hetet mutatott, így őrizte megismerkedésük pillanatát.

Gundel éttermében Krúdy asztala felett született

Latinovits Zoltán 1931. szeptember 9-én Budapesten született, saját bevallása szerint nagyapja, Gundel Károly éttermében „éppen Krúdy Gyula bácsi asztala fölött”. Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édesanyja Gundel Katalin a legendás vendéglátós família sarja.

Bajor Gizi jóslata

Latinovitsról 18 éves korában jósolta meg Bajor Gizi, hogy nagy színész lesz, de csak kerülők után lépett a világot jelentő deszkákra. Asztalos tanuló és hídépítő munkás volt, majd építészmérnöki diplomát szerzett. 1956-ban segédszínész lett Debrecenben, egy év múlva Miskolcra szerződött, ahol azon az 1960-as november esti fél 7-es próbán egymás szemébe néztek Ruttkai Évával. Elakadt a lélegzetük.

Intellektuális szerepelemzés, kivételes irónia, művészi alázat

Latinovits Zoltán modern játékstílusát intellektuális szerepértelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása, kivételes, ironizáló hajlam jellemezte. Művészi pályáján elsősorban klasszikus hősöket, valamint torz lelkű gonoszokat formált meg különös találékonysággal, alázatos, tiszta alakításokkal. Színházi munkáinak sorából kiemelkedik a Rómeó és Júlia címszerepe (Júlia Ruttkai Éva volt), a Mario és a varázsló (Cipolla), a Tóték (Őrnagy), Veszprémben megvalósíthatta régi álmát, rendezhetett. Németh László Győzelem c. drámáját valósíthatta meg. Első rendezése az év nagy színházi eseménye volt. Filmekben többek közt Krisztyán Tódorként az 1962-es Aranyember feldolgozásában, majd a Pacsirta, a Szegénylegények, Oldás és kötés, a Szindbád, A Pendragon-legenda, Isten hozta őrnagy úr, Az ötödik pecsét szerepeiben volt látható.

Életigenlése

Összeférhetetlennek, „rendszerellenesnek” tartották egyéni véleménye, meg nem alkuvó életszemlélete, nehéz természete miatt. Mindenkinek az igazat mondta, ha néha kíméletlenül és túlzottan szigorúan is, de mindenképpen találóan és bátran. Alkatából kifolyólag élete utolsó éveiben alig kapott szerepeket, és folytonos zaklatásoknak volt kitéve. Latinovits azonban - a néha-néha felbukkanó, de mindenképpen pejoratív ítéletekkel ellentétben - nem volt botrányhős, csupán tudatos, felelősségteljes művész, aki színészi érzékenysége, kompromisszumoktól való irtózása folytán került összetűzésbe „ellenfeleivel”. Ellenkezőleg: az örök idealisták és meg nem alkuvók - más szóval s egyszóval -, az életigenlők nagy családjának tagja volt. Alázatos, nem csak a színpadon becsületes, elvhű ember, aki életérzéssé merte és kívánta artikulálni a korabeli színházi és politikai viszonyok ellen meggyőződésből lázadó ember (jobbító szándékú) haragját. Életigenlését az is bizonyítja, hogy sportember volt, gyermekkora óta vitorlázott. Amikor depresszió környékezte meg, a lehangoltságból, a puhányságból, a lustaságból - ahogy ő nevezte -, tudatos mozgással, jógával tört ki.

Halála is életigenlését bizonyítja

Mivel nem úgy tűnt, hogy Latinovits a halált kívánta, a család és Ruttkai Éva amellett állt ki, hogy baleset történt. 1976. június 4-én Latinovits napközben levelet írt Cserhalmi Györgynek, terveket szövögetett.

Költőfejedelmek búcsúztatták a színészkirályt

Halála után Pilinszky János, Nagy László, Örkény István és a magyar irodalom számos jeles alakja búcsúztatta Latinovitsot. Illyés Gyula Búcsú L.Z.-tól c. expresszionista versében emlékezik a magyar nemzet színészóriására.

Ruttkai

Ruttkai Éva Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő. Gyakran mondott verseket a rádióban és pódiumon egyaránt, illetve egyéni bájjal adott elő sanzonokat, ezeket nagylemezei örökítették meg az utókor számára. Több mint félszáz filmben és számos tv-játékban szerepelt. Négy évtizedet átívelő pályája során egyike volt a legszínesebb, legsokoldalúbb magyar színésznőknek. Klasszikus és modern, hazai és külföldi tragédiákban és vígjátékokban, szinte minden műfajban kiváló teljesítményt nyújtott.

Lakner bácsi adott neki nevet

1927-ben Budapesten (Erzsébetváros) született Russ Márk Miklós és Podrabski Emma gyermekeként. Ruttkai, a későbbiekben mindenki által ismert nevét Lakner Artúrtól kapta. Még nem volt hároméves és már Somlay Artúrral játszott együtt, Hevesi Sándor így bíztatta: „Kislány, ha nem bízod el magad, belőled nagyon jó színésznő lesz.”

Vígszínház, Nemzeti, szerelem, majd házasság Gábor Miklóssal

Először Jób Dániel, a Vígszínház akkori igazgatója szerződtette le. 1948-tól 1951-ig pedig a Nemzeti Színházban játszott, ahol klasszikus darabok soraiban szerepelt, többek között Bajor Gizivel, Somlay Artúrral, Rátkai Mártonnal. Ekkor szerettek egymásba Gábor Miklóssal, a kor ünnepelt színészével, akivel 1950-ben összeházasodtak. Közben visszatért a Vígszínházhoz (akkori nevén a Magyar Néphadsereg Színháza), amelynek haláláig tagja is maradt. 1960-ban Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című drámájának miskolci próbáin találkozott Latinovits Zoltánnal, és egymásba szerettek, bár Ruttkai eleinte tartózkodott attól, hogy ezt önmagának is beismerje. Férjes asszony volt. Mintapárnak számítottak Gábor Miklóssal az ’50-es évek alkonyán. Mégis úgy érezte, hogy az új, elsöprő szerelemért megéri súlyos áldozatot hozni. Tizenhat év adatott meg ebből az új szerelemből. „Téptük egymást, de mi értettük egymást a legjobban. Amit én csináltam, senki nem tudta úgy szeretni, mint ő.” Gyermekük sosem született, Ruttkai ebből nem engedett. Közös kutyájukat, Bagót szerették úgy, mintha a fiuk lett volna. A tizenhat esztendő alatt megéltek mennyet-poklot, játszották Rómeót és Júliát, segítették egymást, szerették egymást. Latinovits a végletek embere volt, nehéz ember, sokszor alig tudott kimászni a depresszió feneketlen mélységéből. Ruttkai mégsem hitte egy percig sem, soha, hogy Balatonszemesen 1976. június 4-én szerelme öngyilkos lett.

Minisztori elsöprő szerelmükről - Latinovits akkor is párja mellett állt, ha nem voltak a színpadon

Latinovits akkor is párja mellett volt, ha nem együtt álltak színpadra. Shakespeare Antonius és Kleopátra eladásában először kettejüknek szánták a főszerepeket, de a Színészkirállyal nem sikerült megegyezni, ezért Darvas Iván játszotta Antoniust. Ruttkai és Darvas nem jöttek ki jól, ez rányomta bélyegét az előadásra, amit Ruttkai érzett is. Lánya, Gábor Júlia pár éve megjelent könyvében emlékszik arra, hogy Latinovits a premier előtt mindig kis üzenettel biztatta szerelmét. A Shakespeare-bemutató előtt csak annyit írt: „Ne félj, Kleopátra!”

Elmaradhatatlan megjegyzés: 18:30

A lap sarkán pedig az elmaradhatatlan megjegyzés: 18:30. Minden üzenetére ezt írta Latinovits Ruttkainak, mint később kiderült, azért, mert a miskolci, fél hetes próbán találkoztak először. Ruttkai Éva lakásában állt egy óra, amelyet szerelmétől, Latinovitstól kapott. Az óra a Színészkirály halálának pillanatában megállt, azóta is fél hetet mutat. Ruttkai szerint, amikor először meglátták egymást olyan érzése volt, mintha tükörbe nézett volna, minden bizonnyal egymás duál-társai ők, Platón egymásra talált és újraegyesült androgünje, nem nagy szerelem volt az övék, ami több is lehet egy életben, hanem örök szerelem, erre jel a misztikus fél hét a kapcsolatukban. Fél hétkor ismerték meg egymást és fél hétkor állt meg a Latinovitstól kapott óra, mikor szíve megszűnt dobogni.

Életigenlése a színészkirály emlékének következetes ápolása

A szenvedély és a szerelem, már önmagában életigenlés, de Ruttkai Éva olyan következetességgel őrizte Latinovits emlékét, hogy szinte életre szuggerálta. A színésznő továbbra is tette a dolgát, játszott, de sokkal csendesebb személyiséggé vált. Kissé talán komorrá is. Például előfordult, hogy fél napokat töltött Latinovits egykori íróasztalánál, ahol személyes tárgyait őrizte. De mindent elmond szerelméről az a szertartás, melyet Latinovits halála napjától Ruttkai folytatott. Mindennap meggyújtott egy gyufaszálat, majd elfújta. Tíz éven át, 1986. szeptember 27-én bekövetkezett haláláig gyűltek a kormos gyufaszálak egy üvegkehelyben. A síron túli hűség rituáléi ezek, a síron túli hűségé, amit Petőfi óhajtott több versében Szendrei Júliától. Ez a legcsodálatosabb megpecsételése annak, hogy egymásnak teremtettek. Szerelmük eredete az égben forrásozik, dimenziókon túl és azokon át ível. Ady szép szavaival élve, tépték egymást, mint a héják nászuk közben az avaron - csak megerősítette kapcsolatuk égi kötését.

Batári Gábor




A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 1093 Bp., Mátyás u. 18. Tel: 06-1/217-0404

Adószám: 19009557-2-43

Copyright © 2015. Minden Jog Fenntartva.

IMPRESSZUM

Created by maiskola.hu