14
Dec

A Mikulásnak kézzel írjuk a levelet...

 

A mai világban lassan leszokunk arról, hogy kézzel írjunk levelet, csak gyorsan bepötyögjük a lehetőleg szűkre szabott információkat a telefonunkba, laptopunkba és máris küldjük tovább a címzettnek. Hol vannak azok a régi, szép, kézzel írott köszöntők, képeslapok, amiket még néhány éve küldözgettünk szeretteinknek, ismerőseinknek valamilyen ünnep előtt. Arról is megemlékezem, hogy Édesapám milyen gyönyörűen írt Édesanyámnak már akkor, amikor még csak udvarolt! Tudomásom szerint ezek a levelek nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy szerelem szövődjön a két ember között, majd jött a házasság és a három gyerek közül én, a legkisebb is megszülethettem. Kisiskolás koromban mindig Édesapám írta meg füzeteim címkéit, ma is látom gyönyörű betűit!

A kézírás sokat elárul az írójáról. Tulajdonképpen szinte mindegy, hogy miről szól az írás, alkotója mindenképpen személyiségének sok-sok vonását megmutatja annak, aki ért az írás nyelvén, azaz grafológusként tekint a betűkre, szavakra, mondatokra. Magam is elvarázsolódtam a grafológia tudományától, attól, hogy egy írás alapján megtudhatom a másik emberről, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik, vagy akár azt is, hogy az írás pillanatában milyen volt a kedve? Egy kicsit varázslásnak tűnik, pedig messze nem az. Tudomány, ami a kézírást létrehozó ember jellemére, hangulatára, többi emberrel való kapcsolatára, sőt, egészségi állapota közötti összefüggésekre is fényt derít. Az írást az agy vezérli, bár a kéz mozgatja a tollat, és így a gondolatok, érzelmek, s a fizikai állapot is rögzítésre kerülnek a papíron, akár szeretnénk ezt megmutatni, akár nem. A tartalom mellett a forma is hangsúlyos szerepet kap. A tartalomnak annyiban van jelentősége, hogy az esetleges hibák, „freudi” elszólások is információ tartalommal bírnak, és egy-egy szónak a többitől való eltérése – pl. szebben írom, mert fontos nekem – is jellemez.

Ha kézbe veszünk egy kézzel teleírt papírt, rögtön szembetűnik, hogy harmonikus vagy diszharmonikus, visszafogott vagy harsány, kusza vagy rendezett, nagy betűkkel vagy kisméretű betűkkel való írást látunk-e. Ugyanúgy első benyomásra alkotunk véleményt, mint amikor két ember találkozik és bemutatkozik egymásnak. Csak az írásnál a találkozás térben és időben elválik egymástól. Az írás elemzésénél a tartalom mellett minden formai lenyomatnak jelentősége van, és annak is, hogy hol és milyen formában, arányban vannak üres területek a papíron.

Sőt annak is, hogy milyen a papír, vannak-e benne hajtások, gyűrődések, milyen tollat használ a levél írója, vékony vonallal vagy inkább széles, puha vonalú tollal ír-e? Egy grafológusnak minden jel és a jel hiánya is információ! Hát nem csodálatos? Megismerni egy embert, anélkül, hogy találkoznánk vele, igazán izgalmas felfedezés. A jó elemzéshez nélkülözhetetlen, hogy az írás legalább egy A 4-es papírra történjen, tartalmazzon megszólítást és aláírást is. Egyik tanárom, Bodroghy Péter kedvenc mondása volt, hogy egy szelet rántott hússal nem lehet jól lakatni egy egész családot. Egy cetli alapján sem lehet teljes személyiségképet alkotni valakiről.

A jó önértékeléssel bíró ember írása minden bizonnyal harmonikus lesz, és aki szorongással küzd, annak az írásában görcsösség, szabálytalanság, szakadozottság fog előfordulni. Aki túl nagyra tartja magát, az valószínűleg nagyobb betűkkel fog írni, erőteljes nyomatékkal, határozott vonalvezetéssel, bár, ha ezt titokban akarja tartani, lehet, hogy csak a kezdőbetűket fogja arányaiban nagyobbra fogni.

Az egyenes sorokkal író emberre a kiegyensúlyozott viselkedés jellemző, a lefelé futó sorok valószínűsítik a rossz hangulatot, depressziót, csalódottságot. Ha a lefelé futó sorok hullámosak, akkor a pesszimizmus jellemző, nem tud bizakodni még akkor sem, ha a körülményei javulnak is. Mindig azt látja meg az így író ember, ami nem megfelelő számára. A hullámos sor jelenthet diplomáciai hajlamot is, de ha az írás mesterkélt, gondolhatunk arra is, hogy az írója elferdíti, elhallgatja a mondanivalóját, akár hazudik is.

A zárkózott, tradíciót tisztelő egyén árkádos, boltíves kötésmóddal fog írni, míg az érzékeny, intuitív, alkalmazkodó, gyorsan író ember fonalas kötésmódot használ. (A kötés a szavakon belül a betűket köti össze.) Szögesen ír az, aki akaratos, merev, szigorú, aki élvezi a harcot, nem konfliktuskerülő. Füzéres kötésmóddal az ír, aki nyitott a közösség felé, kedves, barátságos, segítőkész és jóindulatú.

Az írás szélessége jelzi, hogy mennyire és milyen módon vágyunk társas kapcsolatra. Egy széles írás pozitív esetben lehet egy lendületes, célratörő, alkotni vágyó, a jövő irányába törekvő emberé, aki kreatív, aki tág érdeklődési körrel rendelkezik. Kedvezőtlen esetben viszont gátlástalanságra utal, olyan személyre, aki nem ismeri, nem akarja felismerni a korlátokat és alkalomadtán keresztülgázol mindenkin. A szűk írás jelenthet visszafogottságot, önuralmat, fegyelmezettséget, de negatív esetben az egyén lehet betegesen gátolt, aki nem tud elszakadni a múltjától, a sérelmeitől. A bizonytalan emberre jellemző lehet a változó szélességű írás, mint aki nem tudja eldönteni, hogy a törekvés, vagy a védekező ösztön szerint cselekedjen, mindenképpen instabil jellem.

Amikor a szavakon belül a betűket egymáshoz kötjük, előfordul, hogy felemeljük a tollat, vagy azért, mert pl. ékezetet teszünk ki, vagy csak egyszerűen „lélegzetet veszünk” a tollal. Ennek a kötöttségnek a mértéke utal az egyén életritmusára, harmonikusságára, logikájára, kombinációs és asszociációs képességére, annak megítélésére többek között, hogy szintetizáló vagy analizáló gondolkodásmóddal bír-e?

Létezik olyan eset is, amikor a szavak elején a kezdő betű külön áll, ez a meggondoltság jele, vezetői attitűd bizonyítéka. A kötetlen írás jelenthet intuitív készséget, gyűjtőszenvedélyt, de ha negatív jellemzőkkel párosul, akkor határozatlanságra, kiszámíthatatlanságra utalhat, olyan személy jellemzője lehet, aki gyakran önfejű és makacs, fárasztó a környezete számára, ugyanakkor kreatív is.

Az egyes betűk megformálása, egymáshoz való viszonyuk is sok információval szolgál. Mindig fontos megfigyelni, hogy a betű megformálása mennyiben és miben tér el az iskolában megtanult „szabályos” írástól.

Néhány érdekesség a betűk grafológiai jelentésével kapcsolatban, természetesen a teljesség igénye nélkül:

„a” betű: én, mint gyakorlati ember, hogy viszonyulok a munkámhoz
„b”betű: gyermekszeretet jele
„d” betű: az elmélet és a gyakorlat egysége
„f ” betű: az érzelem megjelenítője
„i” betű: a legteljesebb ÉN, és az időbeli pontosság jele is
„k” betű: munka betűje, gyakorlati vagy elméleti munka szeretete
„o” betű: én-értékelés
„r” betű: karrier betűje
„sz” betű: én és a munkatársam, munkakapcsolatom
„t” betű: vezetési igény

Ha az írásban hosszú kezdővonalakat találunk a betűk elején, akkor ez arra utal, hogy írója hosszan hezitál, mielőtt bármibe fogna. A hosszú végvonal energikus ember jellemzője, bár ha ez a vonal felfelé „szúr” is, biztosak lehetünk abban, hogy ez a személy szeret kötekedni, kritizálni és bántani másokat, erre bőven van ereje és kedve is.

Az ékezetek térbeli elhelyezkedése segít annak megítélésében, hogy az illető mennyire pontos, gondos, vagy előbb jár a szája, mint ahogy végig gondolná, amit mondani szeretne. Segít annak eldöntésében is, hogy mennyire hibáztatja önmagát, ha valami nem sikerül.

Külön cikkben lenne érdemes foglalkozni az aláírásokkal, olyan sok érdekességet rejtenek magukban. Fontos, hogy ne önmagában vizsgáljunk egy aláírást, hanem a normál írással összevetve, akkor pontosabb képet kaphatunk, hogy milyen az egyén képe önmagáról, mennyire megbízható, a kreativitás, az elvont gondolkodás mennyire jellemző rá, vagy éppen a titkolózás, rejtőzködés a cél.

Az írásban fellelhetőek úgynevezett betegség jegyek is, epe, tüdő, szív probléma, gyulladás, bélpanasz, magas vérnyomás, stb. Ezeknek a betegségeknek az írásban való megjelenéséről nem szeretnék részleteiben kitérni.

Laikusként könnyen vonhatóak le téves értelmezések, ne képzelődjünk olyan betegségek meglétéről, amik nincsenek. Probléma esetén mindig az orvosi vizsgálat és annak eredménye a döntő, erről ne mondjunk le. Kalandozásunk a grafológia világában hozza meg a kedvünket, minél többet írjunk kézzel is. Figyeljük meg, hogyan változik írásképünk annak függvényében, milyen a hangulatunk, mennyire vagyunk fáradtak, vagy mennyire kedvünkre való a téma, amiről írunk.

Írjunk a Mikulásnak is, hogy mit szeretnénk kérni tőle, vagy gyerekeinknek. Csak ne felejtsük el, a Mikulás ismeri a grafológiát is, füllenteni tilos!

Bátori Zsuzsanna




A rák ellen az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 1214 Budapest, Kossuth Lajos u. 152.

+36/1-217-0404, +36/1-476-0230

Adószám: 19009557-2-43

IMPRESSZUM

Created by maiskola.hu