04
Nov

Alkímiától az elmegyógyászatig

Napjainkra az orvostudomány fejlődése és a tudomány előrehaladása szinte teljesen kiszorította az egészségügy területéről a babonákat és a kuruzslást. Mégis érdemes szót ejtenünk róla, hiszen a mai gyógyító eljárások kialakulásában igen nagy szerepük volt. A betegségek okainak felderítésében már az ókorban is jelentős előrelépések történtek. A mai modern kémia és gyógyszerészet is részben azoknak a nagyműveltségű írástudó orvosoknak, és tudós alkimistáknak köszönhető, akik a fémek, ásványok és a növények gyógyító erejét vizsgálták.

 Az alkímia már az egyiptomi Alexandriában is rendkívül népszerű volt. Később elterjedt a bizánci és arab kultúrákban, majd a XII. századi Európában, ahol ekkor már meglehetősen gazdag kémiai ismeretekkel rendelkeztek a kézműves ipar területén. A XIII. századtól kezdve tisztában voltak azzal, hogy az alkímia fontos szerepet játszhat a gyógyászatban is, hogyan lehet növényekből és fémekből kivonni a gyógyító erőt, lehetőséget nyújtva ezáltal az élet meghosszabbításához.

A nyugati alkimisták főleg a fémek és ásványok arannyá változtatásával kísérleteztek. Mint az élet számos területén itt is voltak szélhámosok, de akadtak közöttük olyan figyelemre méltó tudósok is, mint pl. Roger Bacon, 1214-1292 között élt Ferences rendi szerzetes, aki Oxfordban tanult és ott is adott elő, már a XIII. században pontos leírást adott a modern kori gépkocsikról, és repülőgépekről. Bacon 1247-ben lemondott párizsi egyetemi katedrájáról és a kísérleti kutatásoknak szentelte magát. Korát évszázadokkal megelőzve – Különleges művekről és a természet művészetéről való levél – című művében azt írja, „lehetséges repülő gépeket készíteni úgy, hogy a gépben ülő ember valamely gépezet forgatásával mesterséges szárnyakat mozgat, melyek repülő madár módjára csapkodják a levegőt. Megalkothatónak tartotta pl. a gőzhajót, búvárruhát, teleszkópot is. Tudományos elméletei miatt hírnevét tönkretették. 1278-ban a Ferences rend tartományfőnöke betiltotta a könyveit, sőt börtönbüntetésre is ítélték „eretnek” tanításai miatt. Kísérletei, rendhagyó bölcselete és az alkímia iránti érdeklődése okán Bacont már életében csodálatos tudósnak nevezték. Halála után egyre inkább terjedt a legenda, hogy varázsló volt. Úgy hírlett, Bacon akárcsak Faust, a varázserőért cserébe eladta lelkét az ördögnek, – feltéve, ha úgy hal meg, hogy „sem az egyház kebelében, sem azon kívül” nem lesz. Állítólag úgy csapta be az ördögöt, hogy egy templom falában építtetett magának egy cellát, és élete végéig ebben lakott: sem a templomban, sem azon kívül.

De, olyan alkimista is akadt azonban, aki a halálos ágyán utasította el okkult munkáit. – Cornelius Agrippa Kölnben született 1486. szeptember 14-én, itt és Párizsban tanult jog- és orvostudományt. Katonaként, orvosként és tudósként komoly hírnévre tett szert, német, francia, németalföldi és itáliai uralkodói udvarokban szolgált. Leghíresebb műve – Az okkult filozófiáról, avagy a mágiáról 1531–ben jelent meg. Úgy tartották róla, hogy képes akár a salakot is arannyá változtatni. Agrippának azonban csaknem mindig adósságai voltak. Talán emiatt is járta róla az a szóbeszéd, hogy a pénz, amivel számláit kifizette, gyakran értéktelen szarv- vagy kagyló  darabokká változott.

Mégis a talán leginkább ismert alkimista Paracelsus volt, az elhivatott középkori doktor, aki eredetileg Philippus Auroleus Theoprastus Bombastus von Hohenheimként született 1493-ban Svájcban. „Para-Celsus”-ra változtatta a nevét, mivel Celsussal, a nagyhírű I. századi orvossal tartotta magát egyenrangúnak. Paracelsus miután számos egyetemen tanult, keresztülkasul bejárta Európát, és természetes szerekkel folytatott gyógyító tevékenységet. Egyre híresebb lett csodálatos gyógyításaival, amiket főként növényekből desztillált hatóanyagok alkalmazásával ért el. Majd 1527-ben az orvostudományok professzorává nevezték ki Bázelban, ahol is a szaktekintélyek döbbenetére, és tanítványai nagy örömére olyan mélyen tisztelt orvosok könyveit égette el nyilvánosan, mint Arisztotelész és Galénosz, mert eszméiket idejétmúltnak tekintette.

Szenvedélyesen foglalkoztatta az alkímia, a betegségek kezelésére vonatkozó gyógyszerek előállítása. Érdekelte a csillagjóslás, valamint az időjárás és az emberi betegségek közötti kapcsolat is. Előrevetítette a homeopátia modern gyakorlatát, de a modern orvostudomány és azon belül az elmegyógyászat felemelkedése is nagyrészt neki köszönhető. Kijelentette, hogy az epilepsziások egyszerűen beteg emberek, és így is kell kezelni őket, egyszersmind elutasította azt a felfogást, ami ezt a betegséget az ördöngösséggel társította. Paracelsus helyesen látta meg az összefüggéseket a bányászok tüdőbaja és a munkájuk, valamint a fejsérülés és az idegbénulás között. Ő volt az, aki megalkotta az első átfogó művet a szifilisz kiváltó okairól, tüneteiről és diagnosztizálásáról, de ő volt az is, aki először ópiumoldatot használt a gyógyászatban.

Azt állította, hogy megtalálta a bölcsek kövét és, hogy örökké fog élni. Sajnos a hosszú élet mégsem adatott meg neki, 1541-ben, mindössze 48 éves korában meghalt. De, hogy mi magyarok se maradjuk ki, bizony nálunk sem volt az alkímia ismeretlen fogalom.

Mátyás királyunk udvarában is megfordultak alkimisták. Több alkimista is volt az aranyolvasztó és finomító mesterek között. Cementes János alkimista recepteket is közölt. Mégis a leghíresebb Magyar alkimista Batthyány Boldizsár volt (Zrínyi Miklós, a szigetvári hős veje) a XVII. században. – Batthyány Boldizsár titkos tudománya – alkímia, botanika és könyvgyűjtés a tizenhatodik századi Magyarországon címmel könyv is jelent meg róla. Az alkímia központja később Pozsony lett, ahol Mária Terézia 1768-as tiltó rendelete után is folytak aranycsinálási kísérletek. A későbbiekben aztán az alkimisták helyét átvették a különböző titkos társaságok és filozófiai irányzataik, a Szabadkőműves és Rózsakeresztes páholyok.

Mai szemmel nézve is az alkimistákról olvasni érdekes és izgalmas, rengeteg regény, film vagy épp sorozat szereplői, közkedvelt figurák. Egy biztos, a régi alkimisták, a mesterek tanítványai épp olyan elképedéssel nézhették a kísérleteiket, mint a mai modern kémiaóra látványosabb elemeit az iskolai diákok.

Turi Emese




A rák ellen az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 1214 Budapest, Kossuth Lajos u. 152.

+36/1-217-0404

Adószám: 19009557-2-43

Bankszámlaszám: OTP 11713005-20034986-00000000

IMPRESSZUM


Created by maiskola.hu